Férfi Kollekció

Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet

Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet

Ady Endre Elbocsátó, szép üzenet Törjön százegyszer százszor - tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor - sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr - palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. Milyen régen és titkosan így volt már: Sorsod szépítni hánysz

megvesz
József Attila: A Dunánál

József Attila: A Dunánál

(...) 2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk - ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem.

megvesz
József Attila: Tedd a kezed (fehér)

József Attila: Tedd a kezed (fehér)

József Attila Tedd a kezed Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem szíved volna.

megvesz
József Attila: Eszmélet

József Attila: Eszmélet

ESZMÉLET1 Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyűség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. 2 Kék, piros, sárga, összekent képeket láttam álmaimban és úgy éreztem, ez a rend - egy szálló porszem el nem hibbant. Most homályként száll tagjaimban álmom s a vas világ a rend. Nappal hold kél bennem s ha kinn van az éj - egy nap süt idebent. 3 Sovány vagyok, csak kenyeret eszem néha, e

megvesz
Radnóti Miklós: Nem tudhatom

Radnóti Miklós: Nem tudhatom

Radnóti Miklós NEM TUDHATOM Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belle nttem én, mint fatörzsbl gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vörösl fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem

megvesz