A Csoszogi, az öreg suszter című novella József Attila egyetlen, kerek egészként önmagában is értékelhető prózai műve. Maga a történet önéletrajzi ihletésű. A novella egy zsémbes öreg suszterről szól, akiről a bevezetőben kapunk leírást. A mesterhez beállít egy kisgyerek. Párbeszédük során kiderül, mekkora szegénységben él a kisfiú, a javítani hozott cipő szinte már használhatatlan. Csoszogi rideg modora mögött azonban érző szív dobog: megjavítja a cipőt, s a félénken a tenyerébe csúsztatott ötven fi
Petőfi Sándor 1847 júniusában Szalontára látogatott, és ekkor írta szívmelengető versét jó barátja, Arany János hároméves fiához. A vers mindenki előtt jól ismert: Petőfi az izgő-mozgó kisgyermeket egy mesével köti le, melyben a nagybajuszos ember ürgét akar önteni, ki is megy a mezőre, bele is zúdítja vödrének tartalmát egy lyukba – s nemsokára nyakon csípi a menekülő kis állatot, aki nem más, mint: Laci! Gyermekirodalmunk egyik nagy klasszikusát virtuóz ritmusa és rímei, sodró lendülete ugyanolyan él
Andersen egyik leginkább magával ragadó meséje A vadhattyúk. Miután a kis királylányt gonosz mostohája elűzte az atyai háztól, magányosan barangol az erdőben, szeretett bátyjai után sóvárogva. Egyszer csak tizenegy gyönyörű hattyút pillant meg. Meg tudja-e menteni a gonosz varázslattól a testvéreit? – merthogy a tizenegy hattyúkirályfi nem más, mint a királylány átokkal sújtott bátyjai… A mese tulajdonképpen a lélek érési folyamata: a szív és a szeretet próbatételének zarándokútja. A szöveg alapját Rab