Nem más ez a kötet, mint alászállás a poklokra, elmerülés az emberi érzelmek és végletes szenvedélyek, a kínzó lázálmok világában. Hol Tibetbe, hol narancsligetes andalúz villákba, hol titokzatos barcelonai sikátorokba repít minket SZMGY keleti varázslata, máskor meg Budapest kutyapiszkos utcáira vagy Erdély fenyvesei közé pottyant. De mindegy is hol járunk – SZMGY világában csak az emberek (meg talán a kutyák) léteznek, akik batyujukat könnyen vagy nehezebben cipelve, de megállíthatatlanul száguldanak a
Tisza Kata pszichoprózái (és versei) különös, kagylószerű szövegek. Egyszerre mélyen személyesek, ugyanakkor merítenek a kollektív tudattalanból: mindenki a saját sorsára ismerhet bennük. Olyan vékony mezsgyén járunk, a talajvesztés két iránya, a zuhanás és a repülés közt, hogy nem marad másunk, mint az életösztön egyensúlya. Az Akik nem sírnak rendesen egy érintetlen, sima vízfelszín áttetszőségével mutatja meg az emberi kapcsolatok mögött húzódó fullasztó valóságokat. És az elmúlást. És a halálfélelmet.
Karafiáth Orsolya a függés lélektanát járja körül novellafüzérként is olvasható családregényében. Vajon milyen eséllyel lesz ép önértékelésű felnőtt egy kislányból, aki alkoholista családban nő fel? És kihez fordulhat segítségért az, akinek az ital maradt az egyetlen barátja? Az első pillantásra lazán összefűzött emléktöredékek sorának ható, ám valójában szinte mániákus tudatossággal megszerkesztett történet három generáció nőtagjainak életén keresztül mutatja be, miképpen cipeljük tovább a korábbi nemzed
A játszótér olyan közösségi tér, ahol érvényüket vesztik a megszokott szabályok – a fizika és a társadalmi együttélés szabályai egyaránt. Másképp tagolódik a tér, másképp telik az idő. Másképp nézünk egymásra, másképp kommunikálunk, másképp működik az érzékelésünk, az emberismeretünk, a humorunk. Ezt a téren és időn kívüli állapotot, habitusól függően, láthatjuk siralmasnak, felemelőnek, érdekesnek vagy éppen viccesnek. Maros András, aki fiatal apaként gyakorlott játszótéri dzsungelharcos, inkább a grot
Budapest, gyerekkor, háború, ötvenhat, Franciaország, Puerto Rico, Florida. Állomások egy ember életében. De meg lehet-e érkezni igazán bárhová is? Haza lehet-e térni? Ferdinandy György novelláit emlékfoszlányok indítják el: egy utcasarok, félszavak egy beszélgetésből, egy dal első sora, egy álom, amiből talán sosem lehet felébredni. A szövegek úgy íródnak egymásra, mint egy palimpszeszt rétegei, a történések ismétlődnek, de sohasem pontosan ugyanúgy – ahogy az emlékezet is apró változtatásokat végez a
Somogyi Réka selyemfestő színpompás képei és novellái kéz a kézben járnak e gyönyörű kötetben. A novellák nem magyarázzák a képeket, és a festmények nem illusztrációként szolgálnak. Szellemi kaland elmélyülni a novellák különös, olykor transzcendens világában; s ugyanígy szellemi és vizuális alámerítkezés a képek befogadása. „Festészetem annak az eredeti világnak a leképezése, ahol még nem vált ketté élet és halál, árnyék és fény, te meg én, amikor tökéletes ölelésben várja az idők végét férfi és nő, i
Mi fűzi egy kötetbe 52 novella erejéig a kultúrtörténet híres vagy akár hírhedt alakjait? A szomorú, megmosolyogtató, erotikus vagy tragikus hangvételű novellák ugyanis egy ponton mindenképp összekapcsolódnak. Mégis, mi lehet közös Petrarca, Freud, Einstein, Hrabal, Picasso, Hitler, Cocteau, Verne, Mohamed, Darwin, Cortázar, Gorkij vagy akár Szerb Antal életében? Eláruljuk, a kulcs a macska. Mindegyik szereplő sorsfordító pillanatait a szerző egyetlen tibeti mondásra vezeti vissza: „Ha szürke macska ugrik
Zalai Károly a több kiadást megért Minden hétre macska után most a „kutyások”-hoz szól, de könyvét azoknak is ajánljuk, akiknek még nincs négylábú barátjuk. Az 52 novella szereplői híres vagy éppen „névtelen” ebek, kiknek sorsa nemcsak egybeforrt gazdájuk sorsával, hanem tükörképét is adják jelenünknek és múltunknak egyaránt. Mindegyik kutyasors bővelkedik mulatságos, szívfacsaró vagy éppen tragikus mozzanatokban. Megismerhetjük például a hűséges Shepet, aki évekig várta elhunyt gazdáját egy vasútállomáso
Mi fűzi egy kötetbe 52 novella erejéig a kultúrtörténet híres vagy akár hírhedt alakjait? A szomorú, megmosolyogtató, erotikus vagy tragikus hangvételű novellák ugyanis egy ponton mindenképp összekapcsolódnak. Mégis, mi lehet közös Petrarca, Freud, Einstein, Hrabal, Picasso, Hitler, Cocteau, Verne, Mohamed, Darwin, Cortázar, Gorkij vagy akár Szerb Antal életében? Eláruljuk, a kulcs a macska. Mindegyik szereplő sorsfordító pillanatait a szerző egyetlen tibeti mondásra vezeti vissza: „Ha szürke macska ugrik
Száraz Miklós György könyvének szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak. A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és kalandjairól kiderül, hogy nem játékok és nem kalandok, hanem a létezés olyan r
Temesi Ferenc novelláskötetében híres, hírhedt és névtelen emberek vonulnak fel, élők és holtak, akik így vagy úgy, de meghatározóak voltak az író életében. Kitárulkozó életfoszlányok, olykor humoros, máskor fonákos történetek, melyekből-melyekkel formálódott Temesi alkotói világa. Az emlékek maguk is építőköveivé váltak a Kossuth-díjas szerző regényekből novellákba, novellákból regényekbe át- meg átjáró történeteinek. Ady Endre, Helyey László, Boncz Géza, Dankó Pista, Veress Miklós, Bartók Béla, Lou Reed
Hartay Csaba új kötetében a gyerekkor ikonikus helyszínei, történetei, csínytevései elevenednek meg egy felnőtt férfi emlékein keresztül. A 80-as, 90-es évek világa, a trabantos vidéki kirándulások, a diszkó, a Depeche Mode és a boroskóla egy generáció közös életérzésének lenyomatai. Lírai, néhol melankóliába hajló, finom erezetű írásai a gyerekkor szabadságának elvesztését dokumentálják; pillanatképek a régi balatoni nyaralásokról, játszótéri bandázásokról. Ugyanakkor nem az életközepi leltár keserű hiát
„Először a képet látom meg. Néha azonnal, máskor meg hosszú heteken át csiszolódik, érlelődik bennem a látvány. És amikor ott van már előttem, s csaknem tisztán látom, odaülök az állvány elé, és fölvázolom a vászonra. E skicc talán a festmény legfontosabb része: a váz, amely a színeket és a formákat tartja. Ekként születik meg a festmény, mely mindig valami konkrét helyhez kapcsolódik. De nem az a célom, hogy lemásoljam a külvilágot, hanem inkább újrateremtsem; hogy olyan legyen, amilyennek én látom, po
Beleolvasok „Dobray Sarolta szociografikus pontosságú történetei a mai Magyarország legkiszolgáltatottabb embereiről mesélnek, tudósítanak halálosan pontosan, mély empátiával és szeretettel. Nem a kívülálló író hajol itt le, hogy történetekké stilizálja a szenvedést: a felelősségteljes írástudó figyel és rögzít. A nyugtalan írástudó hagy nyomot a korról, amelyben élünk. Pillanatfelvételeket készít, mindig a megfelelő szögből, a megfelelő képkivágással. Pontosan tudja, hogy nem létezik mi és ők, hogy az ő
Mi fűzi egy kötetbe 52 novella erejéig a kultúrtörténet híres vagy akár hírhedt alakjait? A szomorú, megmosolyogtató, erotikus vagy tragikus hangvételű novellák ugyanis egy ponton mindenképp összekapcsolódnak. Mégis, mi lehet közös Petrarca, Freud, Einstein, Hrabal, Picasso, Hitler, Cocteau, Verne, Mohamed, Darwin, Cortázar, Gorkij vagy akár Szerb Antal életében? Eláruljuk, a kulcs a macska. Mindegyik szereplő sorsfordító pillanatait a szerző egyetlen tibeti mondásra vezeti vissza: „Ha szürke macska ugrik