Irodalom - Skandináv irodalom - Dán

A Végtelen-fjord prófétái

A Végtelen-fjord prófétái

1793-ban járunk. Morten Falck, az ambiciózus fiatalember ahelyett, hogy a civilizált Dániában maradna, és menyasszonyával egy nyugodt lelkészlakba költözne, elhagyja a lányt, és Grönlandra utazik missziós tevékenységet folytatni. A szigeten a dán gyarmatosítók az őslakosokat gyötrik, miközben elemészti őket az unalom és a szélsőséges időjárás: télen a hónapokon át tartó sötétség, nyáron az éjszakai napsütés őrülete. A keresztény hitre tért grönlandiak lázonganak, vezetőjük Habakuk, a próféta és feleség

megvesz
Kalak

Kalak

Élet és irodalom különbözőségével mindenki tisztában van. Habár, természetesen, ismerünk regényes életeket, valamint életregényeket is. Kim Leine műve nem a különbözőség jegyében fogant. Élete és szavai egységben állnak. Ha nem volna ennyire regényes – regényszerű –, amit ír, akár memoárnak is tekinthetnénk e művet. Családon belüli erőszak, promiszkuitás, alkoholizmus, drogfüggőség, elidegenedés – Leine minden rémálmot végigélt, hogy aztán papírra vethesse az ébredés tiszta mondatait. Minden szenvedéstört

megvesz
Macskaköröm

Macskaköröm

Egy szerelem története bontakozik ki előttünk a háború dúlta Balkánon. Egy szerelemé, amely talán nem több vágyott menedéknél a halál mindennapi, lelket felemésztő valóságában, és amely éppoly emésztőnek bizonyul, mint maga a háború. A Semmi világsikerű szerzőjének regénye éles színekkel festi le a háborút, magával ragadó líraisággal az elsöprő szerelmet, miközben a nagybetűs Történelmet is megragadhatóvá teszi a kisemberek történetei által.

megvesz
Gyere

Gyere

„Túl lehet élni, amit mások követnek el ellenünk. De azt nem, amit mi csinálunk másokkal.” Szakad a hó, késő este van. Egy könyvkiadó vezetője az irodájában ül, és a művészet, az irodalom etikai kérdéseiről ír beszédet. Aznap délután meglátogatta egy titokzatos és különleges nő – a nő azt állította, hogy egy sikeres író regénye, melyet a kiadó nemsokára nyomdába küld, valós eseményeken alapszik. Valós eseményeken, melyeket ő maga élt át. Erőszakon, kegyetlenségen. A beszédet író férfi a havazás miatt

megvesz
A szellemidéző és a tiszteletes

A szellemidéző és a tiszteletes

Grönland, Godthåb-telep, 1724. Egede tiszteletes, a dán misszionárius magához veszi a grönlandi sámán fiát, hogy meggyógyítsa. A gyereket nem akarja az apjának visszaadni, miután elvégezte a rábízott feladatot. A fiúért a két férfi hosszú és kegyetlen harcba kezd.  Mindeközben a telepen járvány és éhínség pusztít, a zord időjárás és a szörnyű körülmények hatására az indulatok egyre inkább elszabadulnak: a fegyencekből és prostituáltakból álló telepeseket megállíthatatlanul tizedeli az erőszak és a reng

megvesz