Erdély egyik legősibb főnemesi családjának, a bölényfejes Wassoknak ma már csak egy árva kastélyuk áll a Mezőségen. A többit gyűlöletből, haszonlesésből lerombolták. Pedig Erdély szerelmét, a magyar, román és szász kultúra szövetéből álló hajdani világot nincs író, aki ma hevesebb lángon tartaná, mint szentegyedi és cegei gróf Wass Albert. Marosvécs várkastélya áll ugyan még, de harcok övezik, ahogy utolsó urának, Kemény János bárónak a szellemi örökségét is. A román „nagy egyesülés” 2018-as és Trianon 20
A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan „globalizált” volt, mint manapság. Az emberek mind
A témák változatosak: hol az emberiség múltjában, hol a magyar múltban járunk, az ókortól és a honfoglalás időszakán át a közelmúltig. A szerző ír a csavargókról, ókoriakról és a 16–17. századi Anglia földönfutóiról. Cervantesről, dalmát kalózokról, éjszakai mesélőkről, cigány rabszolgaságról, Tiszaeszlárról, a magyar butaságról és magyar okosságról. Ír a magyar géniuszról, a magyar nyelv különlegességéről, vagy éppen arról, hogy feltétlenül akarnunk kell-e, hogy szeressenek minket, magyarokat a szomszéda
A brit Royal Society 2000-ben titkos szavazást tartott arról, hogy ki az elmúlt évezred három legnagyobb gondolkodója. Az eredmény: 1. Karl Marx, 2. Isaac Newton, 3. Albert Einstein. Sokakat meglephet a sorrend, ám ha belegondolunk, tagadhatatlan, hogy Marxnál erőteljesebben talán egyetlen gondolkodó sem „forgatta fel” a világot. Az egyetemi docens szerző, dr. Gazdag László izgalmas történelmi kalandra hív: ismerjük meg az igazi Marxot, Marx filozófiáját, kommunisztikus elképzeléseit, illetve annak előkép
„1968” nem egyszerűen egy évet jelöl, hanem a hatvanas évek sűrűsödését: az évtized politikai mozgalmait, kulturális és eszmei áramlatait. „1968” új ideológiák emblematikus kifejezése: az újbaloldalé, a marxizmus reneszánszáé és a női emancipációs mozgalmaké, a feminizmusé, de 1968 törekvéseiből fejlődött politikai erővé az ökológiai mozgalom is. „1968” kifejezi a közösségek megújhodásának utópiáját, s egyúttal az életmódváltozás szimbóluma is, a szexuális forradalomé, a szabad szerelemé. Sőt „1968” új mű
Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült klasszikus népe? Vagy ne bonyolítsuk azt, ami nem az? Egyszerűen magyarok ők is? Olyan magyarok, akikben a székely olykor szembe fordul a magyarral? A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izgalmas, hogy a tudósok meg nem szűnő lelke
Száraz Miklós György Trianon-kötete egyszerre szöveggyűjtemény – melyet irodalmunk legjobbjainak írásaiból válogatott össze –, valamint fotók, mindennapi tárgyak és műalkotások tárháza. A lapokon egy korszak hétköznapjai elevenednek meg, olykor giccsesen, máskor égető fájdalomként, valódi, szívbe markoló művészet formájában. A könyv szövegei Trianonról szólnak, a revízióról, a veszteségről és a felelősségről, az igazságtalanságról és az öngyilkos ostobaságról: Ady, Babits, Füst Milán, Illyés, József Attil