Az író művészete nemcsak a stílusban, hanem a történetek helyszíneiben és az ábrázolt karakterek sokféleségében teljesedik ki. Bankárok, arisztokraták, gyárosok, újgazdagok, valamint ügyeskedők kelnek életre e lapokon, s pénzről, hatalomról, privatizációról, és persze a vadászatról mesélnek, amely az író szűkebb pátriája. A „Milliárdosok között" ugyanakkor a visszatérés könyve is. Viszonyítás a szerző szülőfalujához, a varázslatos Kakpusztához, valamint második könyvének történéseihez, amely a kormá
A halálra immúnis teremtmények azt gondolják, hogy a Földön megadatik számukra a szabadság, az önrendelkezés, az élelem, a betegség és a megváltó halál. Rajongva figyelik a földi lakók életét, és döbbenten látják, hogy azok egymást gyilkolják, hatalmas robbanásokkal pusztítva el a virágzó javaikat. Beindul tehát egy korábbi, jelentős kultúra összeomlása, ahol az anyagi javak természetbeni fogyásával a társadalmi rendnek olyan nagymértékű romlása következik be, hogy a civilizációjuk képtelenné válik az
Az irodalom jelen korszakát képviselő s teljesebbé tevő mű nagy műgonddal, szellemi éberséggel megkomponált írások összessége. Mélyreható gondolatok, meghatározó erkölcsi következtetések, érzelmesség a jellemzői. Mindez, az élet történeti valóságában, sokunk, sokatmondó önarcképe lehet. Gyermekirodalmunk nemes hagyományát is felelevenítők a költemények. S a szerelem életérzete dalnoki húrokon jut kifejeződésre ebben a kötetben.
Ez a mű olyan stiláris és tartalmi többlettel bír, amely egyedi látásmódjával utánozhatatlanná teszi. A kiélezettség drámaiságát fokozza az író módszeressége és egyedi, semmihez nem hasonlítható nyelvi világa. Káprázatos és sajátos magyar ízzel rendelkezik, ami megfoghatatlanul belengi a szereplőket, a közeget, az olvasókat. A humánum és a személytelenség harmóniája, a tértől és időtől való függetlenség illúziója azok a fő elemek, amelyek biztosítják ezt a hungarikum-aromát, fűszerezve a tekintélyelvűsé
A műegyetemi ifjúság 1956. október 23-án a poznani lengyel felkelés előzményével elindított egy szolidaritási tüntetést, s oly méltósággal tört fel szabadságvágya, hogy az a költő Petőfi - s a szabadsághős Bem-emlékműhöz vonult ünnepelni. De ellenük fordult a proletárdiktatúra hatalma, hogy haza függetlenségét – a szovjet megszállás alól – ne követeljék. Ezért forradalmi harc kezdődött a Szovjetunió hatalmi rendszerétől való elszakadásért. Czotter József drámája tanulságos dialógusain keresztül
Natali számára férjétől eltávolodva új szerelem körvonalazódik, közben kiderül, hogy gyermeket vár. Újra esélyt kap az élettől, de közben a férjét váratlanul megölik. Ekkor egy kórházban kezd dolgozni, és várja születendő fiát. Időközben egy menekülő arab származású, Magyarországon végzett orvost segít, kockáztatva saját és fia életét. A történet az emberi helytállásról, a gyűlölet elutasításáról és a küzdeni tudásról szól. Sajátos aktualitása a regénynek, hogy ezek a problémák ma is időszerűek.
„Atlantiszban sem voltunk azok, ahol még az Istenekkel paroláztunk. Kinek energiából, kinek humorból, kinek szorgalomból jutott több, amikor mint „isteni szikra” leszakadtunk az önmagából keletkezett „Nagy Szellemből”. Ebben a könyvemben olyan emberek viselt dolgairól írok, a díszes álarc mögé kukkantva, akikkel egy időben éltem itt a Földön és nagy hatással voltak rám. Emberi tartásuk, humoruk, építő cselekedeteik, célokért küzdő kitartásuk példaként állhatnak előttünk és a felnövekvő generációk el
Prométheusz. Isten. Hős. Lázadó, akinek személyes tragédiája egyúttal az emberiség legnagyobb dicsősége. Ellopta a tüzet az istenektől és megosztotta az emberekkel, egyenrangúvá téve őket a halhatatlanokkal. De mint minden mártírnak, Prométheusznak is nagy árat kell fizetnie nagylelkűségéért. Száműzve az Olümposzról egy sziklához láncolva kell szenvednie, míg egy sas minden nap a májából lakmározik. A Homo Sapiens című epikus művével széles körű kritikai elismerést arató Regös István Attila hatodik köt
Ebben az időben, 1953-ban folyik Sztálin halálát követőn a szovjet kommunista párt központi bizottságának titkára, Hruscsov és Berija belügyi és állambiztonsági miniszter – a szovjet polgárok tízmilliónak korábbi likvidálója – közötti harc, Sztálin utódjául hatalomba jutni. A dráma cselekménye a megsemmisítendő volt polgári társadalom műszaki értelmiségi tagjainak s munkahelyi környezete személyeinek életét olyan pontosan bonyolítja, ahogyan az megtörtént – emberáldozatokkal a kényszerű létben. A
A kegyetlen esemény közben felsejlőn érezzük a történet hangulatán, hogy a génjeiben hordozón senki nem születhetett elhivatott soviniszta gyűlölettel, megrögzött gonosznak. A fiatallelkületű szellemében ott él a játékosság értékhordozó hangulata, amelyet megtör a környezetéből ráható személyes erőtől befogadott politika borzalma. A viselkedés értékítéletének megváltoztatásával az eszméletet eldurvulón formáló érzelem hajszol bele hatalmaskodó tettekbe. S a létrejött háborús helyzetben szinte kivédhetet
A költő elkötelezettséget érez a hagyományos értékrend életfilozófiájában megfogalmazni az emberi lét ösztönző erejű átélését. Üzenetet küldve felénk a szeretet, a szerelem életérzete a szenvedés, a bánat, az öröm és a szép kifejezésére körülvevő világunkban.