Miből készült Noé bárkája? Mi a mirhás bor? Fa nő-e a mustármagból? Mit evett Jézus a tanítványaival az utolsó vacsorán? Hogyan kapcsolódik a pálmaág a virágvasárnaphoz? Mi köze van a papirusznak a Biblia nevéhez? A bibliaolvasó ember sok izgalmas kérdést fogalmaz meg, miközben az igét tanulmányozza. A Biblia növényeinek megismerése, és jelképrendszerük pontosabb értelmezése az érdekességeken túl abban is segít, hogy jobban megértsük Isten nekünk szóló üzenetét. Aki pedig eddig nem vette kézbe a Bibliát –
Zsúptető, vesszőseprű, szalmazsák, sétapálca, csutkababa… lehet, hogy a régmúlt tárgyainak tűnnek, de gondoljunk egy szép kenyereskosárra, egy borospalackra parafadugóval, a kandalló mellett álló fáskosárra, vagy egy csinos raffiatáskára, egy elegáns panamakalapra… a műanyagok és gyári termékek sohasem tudnak győzedelmeskedni felettük. A természetes eredetű kézműves tárgyak ma reneszánszukat élik, az ember valami ősi ösztönnel fordul újra feléjük. Növény és ember találkozása nemcsak a konyhában mutat
Biblia és étkezés? Csak látszólag távol álló fogalmak! A Szentírást olvasgatva az emberiség ezen „életbevágó” tevékenységének számos vonatkozása tárul elénk, és kérdések sora merül fel. Mi a tejjel és mézzel folyó föld? Mi volt a bibliai időkben a legnépszerűbb étel? Miért törik a kenyeret, miért nem vágják? Milyen böjti ételeket ettek? Aki receptekre számít, talán csalódni fog, aki azonban kíváncsi arra, hogy miért kellett a vizet borozni, hogyan tud a só megízetlenülni, és miért evett Dániel csak zöld
„Fedezzük fel kertörökségünket, járjuk be e pompás vagy szerényebb kerteket! Séta közben évszázados famatuzsálemekre, egzotikus növénykülönlegességekre, különös kerti építményekre, romokra és grottákra bukkanhatunk, és a történetükben rejlő titkokat és fordulatokat ismerhetünk meg.” „A kastélykertek, arborétumok, történeti és gyűjteményes kertek hazánk érdekes és látványos helyei. Jóllehet az épített örökségek, kúriák és kastélyépületek mellett e kertek is felbecsülhetetlen nemzeti értéket képviselnek,