Laura Lindstedt Finlandia-díjas műve, az Oneiron a feloldozás regénye. Hét különböző nemzetiségű és életkorú nő találkozik a halál utáni üres térben. Abban sem biztosak, mi történt velük pontosan, és fogalmuk sincs, mi dolguk lehet egymással. Aztán beszélgetni kezdenek, és – Boccaccio vagy Chaucer hőseihez hasonlóan – egyenként elmesélik az élettörténetüket. Visszaemlékezésükből lassan kirajzolódik mindannyiuk életének megkerülhetetlen fordulópontja, és az is világossá válik, miért kényszerítette össze ők
„Annyira beleéltem magam, hogy kezdtem azt hinni, hogy a szexhez való jogot az ENSZ által kihirdetett, az emberi jogok egyetemes nyilatkozata is TRANSZPARENS módon rögzíti. Akkor hát miért ne járulnék hozzá a magam szerény módján a közöshöz? Miért ne segítenék a szükséget szenvedő férfin, és egyúttal magamon is? A férfi elmondása szerint mindent megtett azért, hogy a felesége számára barát és szerető is legyen egyszerre. Szerzett bébiszittert, kiporolta a szőnyeget, vett egy doboz bonbont, foglalt eg