Corylopsis pauciflora – Díszmogyoró

Corylopsis pauciflora – Díszmogyoró

A Corylopsis pauciflora – Díszmogyoró főbb jellemző

 

Habitus: A díszmogyoró egy maximum 2 méter kifejlett magasságú, terebélyes habitusú cserje. Levelei kihajtáskor lilás-bordó színűek, majd fokozatosan zölddé válnak, az ősz folyamán pedig sárgára színeződnek.

Virág: Sárga színű, harang alakú virágai március-áprilisban nyílnak a lombfakadás előtt.

Talajigény: Jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, középkötött talaj ideális a számára.

A szélsőségesen száraz vagy erősen kötött talajokon nem fejlődik megfelelően. A talajkémhatás tekintetében a semleges vagy enyhén savanyú talajokat preferálja.

Fényigény: Közepes fényigényű növény, félárnyékba is telepíthető.

Vízigény: Nagy vízigényű növény. Sekélyen gyökerezik és mivel nagy a fényigénye így talaja hajlamosabb lehet a kiszáradásra, ezért rendszeresen öntözzük.

Gondozás: A mogyoró esetében ügyeljünk arra, hogy tő közelében megjelenő tősarjak eltávolításának, ez teszi ki a ritkítási munkák nagy részét, így elkerülhetjük, hogy a mogyoró bokor túl sűrű legyen.

A két éves vesszőket tavasszal kb. fél hosszig metsszük vissza, ha virágzásra szeretnénk sarkallni a növényt. A hosszabb aszályos időszakokban öntözzük, talaját pedig mulcsozzuk vagy alkalmazzunk talajtakaró növényt.

Társítás és elhelyezés a kertben: A díszmogyoró az év nagy részében díszt, de tavasszal a virágzása és az őszi lombszíne az, ami igazán egyedivé teszi.

Az erdei hangulatú díszkertekbe helyezve egy igazán látványos, tavaszi fókuszpont lehet, melyet a később virágzó évelőkkel és cserjékkel kombinálva a nyári időszakban háttérnövényként alkalmazható.

A kert egy napos vagy félárnyékos szegletében hozhatunk létre egy egész éven át díszítő társítást, ha a díszmogyorót helyezzük a háttérbe a ’Midwinter Fire’ veresgyűrű som mellé. A mogyoró ágrendszere és a kora tavaszi virágzása mellett látványos kontrasztot ad a som lombszíne és télen láthatóvá váló piros vesszői.

Az előtérbe telepítsünk fehérből pirosra színeződő virágzattal rendelkező ’Diamant Rouge’ bugás hortenziát és sötét lila ’Black Knight’ nyári orgonát. Az előtérbe telepítsünk tél végén, kora tavasszal nyíló télizöld- és pirosló hunyor fajtákat, melyek levelükkel is díszítenek és együtt virágoznak a díszmogyoróval.

Az összeállítást kiegészíthetjük a bokros habitusú tavasz végén, nyár elején virágzó, óriási fehér teltvirágokat nevelő ’Festiva Maxima’ bazsarózsával.

Társításra javasolt növényfajták:

Helleborus foetidus – Télizöld hunyor
Helleborus purpurascens – Pirosló hunyor
Paeonia lactiflora 'Festiva Maxima' – Bazsarózsa
Buddleia davidii 'Black Knight' – Sötétlila virágú nyáriorgona
Hydrangea paniculata 'Diamant Rouge' – Bugás hortenzia
Cornus sanguinea 'Midwinter Fire' – Veresgyűrű som

Fontos tudni:
Kifejlett magasság: 1,5-2 m
Kifejlett szélesség: 2-2,5 m
Ültetési tőtáv: 1,5-2,5 cm
Virágzási idő: Március – Április
Vízigény: Nagy vízigényű
Fényigény: Nagy fényigényű
Lombhullató: Igen
Méhlegelő: Nem

Felhasználási terület: évelőágyások, cserjefoltok, szoliter, vidéki kert, erdei kert

 

Védett tartalom

megvesz
Prunus padus – Zelnicemeggy

Prunus padus – Zelnicemeggy

A Prunus padus – Zelnicemeggy főbb jellemző   Habitus: A zelnicemeggy egy 10-12 méter magasságot is elérő faj, de nem optimális körülmények között csak nagyobb cserjévé fejlődik. Levelei tojásdadok, kissé fényesek, a levélszél fűrészes. Virág: Áprilisban és májusban bontja fehér, szimpla, erősen illatos, 5 szirmú virágait, melyek fürtökbe tömörülnek. Korai virágzású. Termés: Kisméretű, fekete, gömb alakú gyümölcsöt érlel a nyár folyamán. Madárcsalogató. Talajigény: Jó vízgazdálkodású, humus

megvesz