Beleolvasok
„Az ember attól függően tekinti az életét sikeresnek vagy sikertelennek, hogy milyen kályhától indul el. Én el tudom mondani, hogy az életem a csődök, bukások és mellékutak sorozata volt. És el tudom mondani, hogy különféle kanyarok után oda kötött ki, ahova szerettem volna, s hogy életem végére azt csinálom, amit akarok, szabadon. Ha visszatekintek, nem kell szemen köpnöm magam, egy soromat vagy mondatomat sem kell visszavonnom. Ma, hatvanhárom évesen, úgy érzem, hogy ha holnapután feldobom a talpam, nem hagyok itt semmit úgy, hogy ne csináltam volna meg. Négy gyerekemet felneveltem, a feleségemmel tisztességes és szép házaséletet élünk. Megírtam a mondanivalómnak legalább egy részét, valami talán hatott és átjött belőle. Én mostantól kezdve úgy érzem, minden esztendő, amit kapok, ajándék. Nincs önmagammal konfliktusom. A világgal van konfliktusom, a közérzetem nekem éppúgy nem jó, mint másnak, de úgy érzem, hogy a hátralévő időben is megengedhetem magamnak, hogy a jövőben éljek, és ne a múltban.”
Göncz Árpád: Az eszmék felezési ideje (1985, részlet)
MI A NYUCA? Állattani kuriózum vagy evolúciós hiba? Tündérmese vagy önálló életre kelt, beteges vicc? Totemállat vagy elrontott graffiti? A béke angyala vagy népek nemezise? A legpuhább plüss vagy jószágra leselkedő vad? Isteni teremtmény vagy sátáni kreatúra? Múzsa vagy métely? Idea vagy pörkölthús? Dead or alive? ÉS EZ A KÖNYV? A kutatói elszántság diadala vagy megszállott elméket elnyelő örvény? A magyar belletrisztika remeke vagy hatkezes irodalmi öngyilkosság? Egy biztos, a nyucák sokfélé
Melyik kislányt ne érdekelnék a királynők? Ki ne öltözött volna hercegkisasszonynak a farsangon, vagy álmodozott volna fényes esküvőről? A nagyobbacska lányoknak, kamaszoknak szóló kötet a történelem valós és „legendás” királylányait mutatja be. A mezopotámiai, egyiptomi, itáliai, indiai, japán vagy épp az amerikai civilizációba repít, miközben szórakoztatva tanít a kultúra színességéről, a divat világáról, a szépítkezés mesterségéről… és a szerelemről. A történelem varázslatos „kifutóján” tíz pompás ura
Gerlóczy Márton regénye családi naplók, levelezések, néprajzi, prózai és lírai művek felhasználásával készült, de vázát két nagyobb lélegzetvételű írás, Gerlóczy nagyanyjának, Jékely Mártának, és dédanyjának, Schéfer Idának az emlékirata adja. Az erdélyi családtörténetben úgy illeszkednek egymáshoz a női sorsok, mint a hajfonatban a szálak. Beletörődés, reményvesztettség, fájdalom, kitörni vágyás, csendes lázadás feszegeti szét és tartja mégis együtt a megtépázott életeket. A szerzőt Mikecs Anna, Jékel
„2019 novemberétől – részben már a járvány idején – írtam két tragédiát és egy közjátékot a XX. század második felének magyar történetéből. Történészek és levéltárosok több évtizedes munkája kellett hozzá, hálával tartozom nekik. Elképedtem, mi minden történt az én életem idején, hihetetlen fordulatokkal szembesültem, amelyekről fogalmam sem volt, annak ellenére, hogy a szereplők közül párat személyesen ismertem. Arra kellett ráébrednem, hogy ezek a történelmi alakok nem kevésbé érdekesek, mint a Shakespe
„Eljött egy esztendő, eljött egy tavaszi nap. Az idejét nem tudni pontosan. De aznap Jakominusz azt gondolta magában: »Nem voltam hős, és egyszerű életet éltem. Kicsi, bátor, teljes életet. A munkáját szépen elvégző, jó kis életet. Nagyon szerettelek, kis életem. Kaptam tőled egy apró lebucskázást, egy suta lábat, meg sok-sok gondot, de nagyon szerettelek. És tudod, mit mondok, édes öregem? Érdemes volt végigélni téged, módfelett érdemes!« És ezen a napon történt az is, hogy Jakominusz szép csendben
Beleolvasok Obádovics J. Gyula természettudományi, műszaki doktor, a matematikatudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, professor emeritus. Harminchárom könyv, harminc egyetemi jegyzet és közel hatvan tudományos publikáció szerzője. Számos kiadást megért Matematika című tankönyve – „az Obádovics” – mára fogalommá vált, nemzedékek nőttek fel rajta. Neki köszönhetjük a számítástechnika oktatásának megszervezését Magyarországon, és a matematika állításainak, elveinek érthető, sokak számára befo
Obádovics J. Gyula természettudományi, műszaki doktor, a matematikatudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, professor emeritus. Harminchárom könyv, harminc egyetemi jegyzet és közel hatvan tudományos publikáció szerzője. Számos kiadást megért Matematika című tankönyve – „az Obádovics” – mára fogalommá vált, nemzedékek nőttek fel rajta. Neki köszönhetjük a számítástechnika oktatásának megszervezését Magyarországon, és a matematika állításainak, elveinek érthető, sokak számára befogadható meg
Ungvári professzor hatalmas monográfiájában a felvilágosodás korának szellemi, művészeti és tudományos történéseit nyomozza, valamint a felvilágosodás időszakában tapasztalható megújulás külső és belső – társadalmi, filozófiai és irodalmi – feltételeit. Hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedéselméleti passzusai átfogó korrajzot adnak, sőt azon túlnyúlva a 16. századtól a 19. század elejéig az emberiség főbb szellemi teljesítményeiről is tájékoztatnak. A hatalmas szakirodalomra ép
„A dolgok egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek.” A Fikció harmadik részének főhőse elbúcsúzik a katlantól, ahol túlélte az örvényt, és hazatér Magyarországra, hogy véget vessen kitalált történetének. Néhány nappal később elindul az úton, hogy találkozzon az apjával és közölje vele a hírt. Az út az életén vezet keresztül. Az utcákon, ahol együtt éltek, a környéken, ahová a szicíliai kisvárosból hazatért. A hír egyszerű: nem vagy az apám, ám ez a néhány száz újlipótvárosi lépés - a
A díszdoboz a következő Ungvári-enciklopédiákat tartalmazza: A feledés enciklopédiája, Az emlékezés enciklopédiája, A halhatatlanság enciklopédiája, Az életem enciklopédiája. Nemzetközi hírű, Széchenyi-díjas irodalomprofesszor, a legnagyobb színházi sikerek hű tolmácsolója, amerikai egyetemek katedráinak máig keresett előadója, lebilincselő regények írója, megbecsült kritikus, a tévécsatornák és rádiók közkedvelt szereplője – mindez Ungvári Tamás. Sikere és munkabírása 85. életévébe lépve is töretlen: na
Ungvári Tamás eszmetörténeti panorámájában az IDŐ fogalmának lényegét kutatja, összefüggésben az irodalommal (ezen belül is a regény műfajával), a kultúrával, a filozófiával, a tudománnyal. A nagyszabású mű alapjául szolgáló kötetről (A regény és az idő) Örkény István ezt írta: „Ungvári Tamás az idő szemszögéből vizsgálja a regényt a műfaj kezdeteitől Proustig, Thomas Mannig, Joyce-ig, Kafkáig, Faulknerig. Nagy anyagismeretével, elemzéseinek alaposságával, a rejtőző összefüggések frappáns feltárásával ta
Ungvári Tamás történelmi egypercesei a számkivetettekért, a feledésre ítéltekért perelnek. A sziporkázó anekdoták számos szőnyeg alá söpört, eltitkolt eseményt idéznek fel, az ártatlanoknak állítanak emléket, az elfeledetteket támasztják életre – és sok-sok tanulsággal szolgálnak mindannyiunknak. Ungvári bölcs iróniával értelmezi a múltat, és ezáltal a jelent. Halványuló arcokat fest újra, elmerült eseményeket rajzol meg kivételes élességgel. A sarokban, mint egykoron a reneszánsz festményeken, az alkotó
Mi fűzi egy kötetbe 52 novella erejéig a kultúrtörténet híres vagy akár hírhedt alakjait? A szomorú, megmosolyogtató, erotikus vagy tragikus hangvételű novellák ugyanis egy ponton mindenképp összekapcsolódnak. Mégis, mi lehet közös Petrarca, Freud, Einstein, Hrabal, Picasso, Hitler, Cocteau, Verne, Mohamed, Darwin, Cortázar, Gorkij vagy akár Szerb Antal életében? Eláruljuk, a kulcs a macska. Mindegyik szereplő sorsfordító pillanatait a szerző egyetlen tibeti mondásra vezeti vissza: „Ha szürke macska ugrik
Mi fűzi egy kötetbe 52 novella erejéig a kultúrtörténet híres vagy akár hírhedt alakjait? A szomorú, megmosolyogtató, erotikus vagy tragikus hangvételű novellák ugyanis egy ponton mindenképp összekapcsolódnak. Mégis, mi lehet közös Petrarca, Freud, Einstein, Hrabal, Picasso, Hitler, Cocteau, Verne, Mohamed, Darwin, Cortázar, Gorkij vagy akár Szerb Antal életében? Eláruljuk, a kulcs a macska. Mindegyik szereplő sorsfordító pillanatait a szerző egyetlen tibeti mondásra vezeti vissza: „Ha szürke macska ugrik
Mi fűzi egy kötetbe 52 novella erejéig a kultúrtörténet híres vagy akár hírhedt alakjait? A szomorú, megmosolyogtató, erotikus vagy tragikus hangvételű novellák ugyanis egy ponton mindenképp összekapcsolódnak. Mégis, mi lehet közös Petrarca, Freud, Einstein, Hrabal, Picasso, Hitler, Cocteau, Verne, Mohamed, Darwin, Cortázar, Gorkij vagy akár Szerb Antal életében? Eláruljuk, a kulcs a macska. Mindegyik szereplő sorsfordító pillanatait a szerző egyetlen tibeti mondásra vezeti vissza: „Ha szürke macska ugrik