A szumátriai szigetvilágban tett utazása során Van Toch Kapitány egy különös, emberre emlékeztető állatfajjal találkozott. Akkor még nem sejtette, hogy felfedezése és a szalamandrák képességeinek kiaknázása a világot romba döntő folyamatokat indít el. A Harc a szalamandrákkal sajátos humorú, ironikus utópia, keserű és kíméletlen torzképe a vesztébe rohanó emberiség vakságának.
„Karel Čapek vigyorgó világvége-víziója egy ártalmatlannak tűnő új állatfaj felfedezéséről.‟ (Idézet a regényt színpadra alkalmazó Stúdió K Színház ismertetőjéből.)
„Olykor vitatták, hogy legbizarrabb, talán legpesszimistább és legmulatságosabb fantasztikus regénye, a Harc a szalamandrákkal vajon a kommunizmus vagy a fasizmus paródiája-e. A szalamandrák felettébb értelmes kétéltűek, tudnak írni, olvasni, ismerik az egyszeregyet, olyan műveltek, mint „az átlagos cseh kispolgárok‟. – De ezek nem embernek való életet élnek. Kollektívek. És a kollektív mindig ijesztő Čapeknek, akár jobb-, akár baloldalon hirdetik. A szalamandra nem tehet róla, hogy szalamandra, de aki egyszer szalamandra, az nem ember. Ez a mulatságos regény a liberalizmus vészjele a mindent elárasztó, jóhiszemű elállatiasodás ellen.‟ (Hegedűs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok)
„Megrendítő vízió 1936-ból a hamarosan bekövetkező borzalomról, hosszú évekig tartó értelmetlen vérengzésről, a hatalmi tébolyról, a nyereség mindenhatóságáról, a gazdasági fejlődés őrületéről. ... Zseniális és lenyűgöző.‟ (Szandra_R véleménye a moly.hu oldalon)
„Profithajhászás, hataloméhség, végzetes szűklátókörűség. Nagyjából ezek jellemzik az emberiség és a szalamandrák viszonyát abban a könyvben, amin egyszerre röhögtem hangosan a metrón munkába menet és futkosott tőle á hátamon a hideg. Közben folyamatosan gondolkoznom kellett azon, hogy kik is a szalamandrák, ma hogyan hívjuk őket és párhuzamosan azon, hogy egyáltalán léteztek-e a regény értelmében a szalamandrák vagy a bánásmód hatására lettek azzá. ... Nagyon tetszett a stílusa. A néha felbukkanó narrátor váltakozása a beollózott újsághírekkel olyan érzést keltett, mintha egy eltévedt időutazó mesélné a történetet. ... Az egyik legszórakoztatóbb és legelgondolkodtatóbb regény, amit valaha olvastam.‟ (Jacket véleménye a moly.hu oldalon)
A regény eredeti, cseh címe: Válka s mloky (Mi vagy ők). Magyarul a Mi vagy ők -- utánunk a szalamandrák címen is megjelent Pozsonyban, 1937-ben, az Eugen Prager Könyvkiadónál.
Lapozzon bele a könyvbe!
Tartalom
Van Toch kapitány furcsán viselkedik
Két remek humorú szerző megdöbbentő utópiái, Karel Čapek Harc a szalamandrákkal és Ben Elton Vakvilág című regénye együtt most 30% kedvezménnyel vásárolható meg.
Ebben az időben, 1953-ban folyik Sztálin halálát követőn a szovjet kommunista párt központi bizottságának titkára, Hruscsov és Berija belügyi és állambiztonsági miniszter – a szovjet polgárok tízmilliónak korábbi likvidálója – közötti harc, Sztálin utódjául hatalomba jutni. A dráma cselekménye a megsemmisítendő volt polgári társadalom műszaki értelmiségi tagjainak s munkahelyi környezete személyeinek életét olyan pontosan bonyolítja, ahogyan az megtörtént – emberáldozatokkal a kényszerű létben. A
Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik. Könyve napjainkra sem vesztett varázsából, a világon mindenütt érthető és átélhető, száz évvel első megjelenése után is friss és érdekes. Készült belőle némafilm és hangosfilm, közel két tucat nyelvre fo
A műegyetemi ifjúság 1956. október 23-án a poznani lengyel felkelés előzményével elindított egy szolidaritási tüntetést, s oly méltósággal tört fel szabadságvágya, hogy az a költő Petőfi - s a szabadsághős Bem-emlékműhöz vonult ünnepelni. De ellenük fordult a proletárdiktatúra hatalma, hogy haza függetlenségét – a szovjet megszállás alól – ne követeljék. Ezért forradalmi harc kezdődött a Szovjetunió hatalmi rendszerétől való elszakadásért. Czotter József drámája tanulságos dialógusain keresztül
Három nem túl szerencsés sorsú katona életét követhetjük nyomon Leo Kessler művében. Karl, akinek az apja mindig is a szocdemekkel szimpatizált és ezért a Gestapo koncentrációs táborba zárta, egyszerű tetőfedő. Polack félig lengyel származású földműves. Ami, hasonlóan Polackhoz félnémet - az apja amerikai, az anyja német. Nem túl bíztató jövő vár rájuk a háború kitörése után Hitler Németországában. Hogy megelőzzék és elkerüljék a vegzálásokat, mindannyian önként jelentkeznek a Wehrmachtba, ahol aztán jól
A Harmadik Birodalom 1941 őszére szinte egész Európa urának mondhatta magát. Hitler – hogy egyszer és mindenkorra leszámoljon a „vörös fenyegetéssel” – parancsot adott a Moszkva elleni támadás megindítására. A város bevételétől nem kevesebbet várt, mint a szovjet kapitulációt. Ennek fényében a Wotan SS Rohamezred ismét parancsot kap, hogy muszkaföldre látogasson és tevékenyen kivegye részét a harcokból. Geier, az ezred parancsnoka azt tervezi, hogy a Wotan lesz az első német egység, amely beteszi a lábát
Az angol gyarmati hadsereg 1942-re minden délkelet-ázsiai területét kénytelen volt feladni és egészen az indiai határig visszavonulni az őt kergető a japán császári haderő elől. Mindez csak olaj volt a tűzre az India függetlenségéért küzdő erőknek, akik a felszabadítóikat látták a japánokban. Azonban nem mindenki gondolta úgy, hogy a Gandhi féle passzív ellenállást kell követni és a fegyveres harc kirobbantása mellett kardoskodtak. Mindehhez azonban biztosnak kellett lenniük abban, hogy Japán és a náci Né