Kutyaszív

Kutyaszív

Mihail Bulgakov Kutyaszív című kisregényében Preobrazsenszkij professzor, a szervátültetések szaktekintélye szokatlan kísérletre vállalkozik, de az utcáról megmentett kutyán elvégzett operáció meglepő bonyodalmakat okoz – miközben az 1920-as évek Moszkvájában zajló történelmi kísérlet is folyamatosan abszurd helyzeteket szül.

„Az embertelenség és az ostobaság elleni tiltakozás a végkicsengése ennek a briliánsan megírt, szatirikus alkotásnak.”  (a művet színpadra állító Csíky Gergely Színház ismertetőjéből, port.hu)

Mihail Bulgakov 1925-ben írta a Kutyaszív című kisregényét, azonban évtizedekkel később, a hatvanas években is csak szamizdatként terjeszthették hazájában. Angolul 1968-ban jelent meg először a tudományos-fantasztikus alapgondolatra is építő, az aktuális történelmi kísérletnek görbe tükröt tartó, abszurd, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató mű. A Szovjetunióban csak 1987-ben kapott zöld utat a kiadása, de ezután hamarosan elkészült a szovjet filmváltozat is, Vlagyimir Bortko rendezésében. Ezt megelőzően, 1976-ban már készült egy olasz-német filmfeldolgozás a Kutyaszívből. Alberto Lattuada filmjében Filip Filippovics Preobrazsenszkij professzor szerepét Max von Sydow svéd színész játszotta, aki korábban sokat forgatott Ingmar Bergmannal is, többek között A hetedik pecsét főszereplője volt. Magyar vonatkozású érdekesség,  hogy Lattauda filmjében szerepelt az akkor már évtizedek óta Rómában élő szobrászművész, Amerigo Tot (eredeti nevén Tóth Imre) is, a portást játszotta.

Az Alinea Kiadó Klasszik sorozatának tizedik kötetében a címadó Kutyaszív mellett Bulgakov három elbeszélése – A beszélő kutya, Az alkoholizmus hasznáról és a Bíborsziget („Verne Gyula elvtárs regénye Franciáról ezópuszira fordította Mihail A. Bulgakov”) – is olvasható, valamennyi Hetényi Zsuzsa fordításában. A Klasszik sorozat bejutott a Szép Magyar Könyv verseny döntőjébe.

Részletek a Kutyaszívből:

„Hogyha azt akarja, hogy jó legyen az emésztése, volna egy jó tanácsom – ne beszéljen evés közben a bolsevizmusról és az orvostudományról. És isten őrizz, hogy ebéd előtt szovjet újságokat olvasson!”

„… ha egyszer lesz rá időm, beleásom magam az agykutatásba és bebizonyítom, hogy ez az egész szociális zűrzavar egyszerűen beteges lázálom... De, amit mondani akarok: amikor elkezdődött ez az egész história, miért kezdett mindenki piszkos kalucsniban és csizmában járni a márványlépcsőn? Miért kell a mai napig lelakatolni a kalucsnikat, és még katonát is állítani mellé, nehogy elvigye valaki? Miért szedték fel a szőnyeget a főlépcsőn? Csak nem Karl Marx tiltja meg, hogy szőnyeg legyen a lépcsőn? Csak nem Karl Marxnál van valahol kimondva, hogy a Precsisztyenkán a Kalabuhov-ház kettes lépcsőházát be kell deszkázni, és a hátsó udvaron keresztül kell körbemenni? Kinek kell ez?”

„(...) Vitalij Alekszandrovics, a műtétje elmarad. Hogy? Nem, végleg elmarad. Mint ahogy az összes többi műtét is. Azért, mert beszüntetem a működésemet Moszkvában, és egyáltalán Oroszországban... Most kerestek fel négyen, egyikük férfinak öltözött nő, kettő revolverrel felfegyverkezve, és terrorizáltak a lakásomban azzal a szándékkal, hogy egy részét elvegyék. (...) Bocsásson meg... Nincs módomban, hogy elismételjek mindent, amit mondtak. Ki nem állhatom a sületlenségeket. Elég annyit mondanom, hogy azt javasolták, mondjak le a vizsgálóról, más szóval abba a kényszerhelyzetbe hoztak, hogy ott kellene megoperálnom önt, ahol eddig a nyulakat boncoltam. Ilyen feltételek mellett nemcsak hogy nem tudok, de nincs is jogom dolgozni. ...”

Olvasói vélemények a moly.hu oldalról:

„Annyira groteszk, annyira bizarr, és annyira sok mondanivalója van, ami még most is annyira megállja a helyét...” (brigi11)

„Kemény rendszerkritika és szürreális politikai szatíra orosz Frankenstein módra.”  (vackor6)

„Kutyából nem lesz szalon…képes úr. Sci-fibe ágyazott orosz társadalombírálat szanaszét-elemezhetőségi opciókkal. Öröm rajta merengeni.”  (morin5)

 

Lapozzon bele a könyvbe!

Kutyaszív
Bíborsziget
Tartalom

megvesz