A vízipálma (Cyperus alternifolius) eredetileg mocsári növény, a palkafélék családjába tartozik, Madagaszkár szigetéről származik. Hosszú, vékony szárain keskeny levelei körben helyezkednek el. Ritkán hoz virágot is, ezek barnák és a levélrózsa közepén helyezkednek el. A szára könnyen eltörik, leginkább szobanövényként tartjuk, de nyáron kiültethető a kerti tóba is. Legjobban más növényekkel együtt érvényesül. Alkalmas akváriumok díszítésére is. A vízipálma nem igényel különösebb törődést, kevés figyelemmel is beéri. A szobanövényként tartott növény 50-100 cm-es magasságig nő meg. Föld nélkül is megél, ha gyökerét vízben tartjuk, így alkalmas vízkultúrás (aquapóniás) nevelésre is. Gyökerét állandóan tartsuk nedvesen, az sem baj, ha folyamatosan a vízben állnak a gyökerek. Cserepét helyezzük napos, félárnyékos helyre, ám óvjuk leveleit a tűző naptól! A szobahőmérséklet megfelelő a számára, télen is tartsuk 10 C fok feletti hőmérsékleten. Száraz levegőjű szobában rendszeresen párásítsunk körülötte! Átültetni nem szükséges minden évben, inkább kétévente, ha a cserepét kinőtte. B típusú virágföld megfelelő a számára. Tavasztól őszig rendszeresen, hetente egyszer tápoldatozzuk.
Vízipálma füves-nádas növ nyes mintánk bármelyik helyis g díszek nt!
Az Eleocharis palustris – Mocsári csetkáka főbb jellemző Habitus: Középmagas, kúszógyöktörzsű évelő vízipálma faj. 3-6 murvalevele van, melyek túlérnek a virágzaton. Virág: Virágzata világos, esetleg középbarna. Füzérkéi fejecskeszerű csomót képeznek. Talajigény: Tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú, mocsaras talajt igényel. Fényigény: Közepes fényigényű növény, napos és félárnyékos fekvésbe egyaránt telepíthető. Vízigény: Nagy vízigényű növény. Nedves vízpartra vagy maximu