Irodalom - Magyar irodalom

Magyar üvöltés

Magyar üvöltés

A magyar irodalmi élet különös sajátossága, hogy ha prózaíró vagy költő drámaírásra vagy kritikaírásra adja a fejét, azt jóindulattal fogadják. De bezzeg, ha színműíró vagy kritikus téved a széppróza vagy a költészet vidékére, erős gyanakvással, ellenérzéssel kell számolnia. Bán Zoltán András pályáján ez a képlet négyzetre emelkedik, hiszen regényei, elbeszélései akkor jelentek meg, amikor már neves kritikus lett, s Kísértet-csárdását is játszották. Életműve befogadását tovább bonyolítja játéka az álnev

megvesz
Keleti pályaudvar, végállomás

Keleti pályaudvar, végállomás

Szántó T. Gábor regénye a diktatúráról és a huszadik századi zsidó válaszutakról szól. Az 1949-es Rajk-per idején játszódó cselekmény középpontjában a végsőkig meggyötört Friedmann Benjámin és kihallgatója, Benedek György államvédelmi tiszt története áll. Küzdelmük hátterében asszonyaik sorsát is feldúlja a politika férfivilága. Széthulló életek és családok: hatalmukban tobzódó kommunisták, kivándorlásra váró cionisták, talajvesztett pesti polgárok, betiltott írók, Garay téri kereskedők, besúgóktól

megvesz
Fekete tűzzel fehér tűzre: a Tánhumá midrás

Fekete tűzzel fehér tűzre: a Tánhumá midrás

Isten a teremtés előtt a Tórával (írott tan) tanácskozik, mivel az írott tan eszmei léte megelőzi a teremtett világot. Ezt látván, a midrás azt kérdi: „Hogyan íródott az örökkévaló Tóra?”, és felel: „Fekete tűzzel fehér tűzre”. Elképzelni is nehéz. „A fehér tűz elpusztítja az anyagot, a betűket, mégis belerótták”. Íme, az írás misztikája, mely előre mutat a kabbala világára. A kérdésre az olvasó választ talál ebben a késő ókori midrás válogatásban. IDE KATTINTVA BELEOLVASHAT A KÖTETBE

megvesz