A Hydrangea paniculata 'Kyushu' - Hortenzia főbb jellemző Habitus: Bokros növekedésű, erős levélzetű, nagytermetű, lombhullató bugás hortenzia. Kifejlett magassága nem haladja meg az 1,5-2 métert. Kompakt növekedésű fajta, széles bokrot nevel. Virág: A virágok aprók, fehérek, de később, a nyílás során halvány rózsaszínűek és nagy, kúp alakú bugavirágzatba tömörülnek, amelyek viszont sűrűn nyílnak a növényen. Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag semleges
A Lagerstroemia hybrida 'Natchez' - Kínai selyemmirtusz főbb jellemző Habitus: 4-5 méter magas, mediterrán hangulatot teremtő cserje vagy kis fa, többször több törzzsel. A törzs idősebb korban hámlik. Rendkívül dekoratív. A levelek oválisak, kihegyezett csúcsúak. Lombhullató. Jó körülmények között nagyobb méretű is lehet (4-5 m). Törzses fává nevelésre alkalmas. Virág: Fénylő, fehér virágai nagy méretű bugákba tömörülnek. A virágok rojtosak, különlegesek. Kiváló méhlegelő. Virágait az évi, fris
A Vaccinium macrocarpon 'Early Black' – Tőzegáfonya főbb jellemző Jellemzői: Az áfonyák (Vaccinium) a hanga félék családjába tartozó nemzetség. Közös tulajdonságuk, hogy savas kémhatású talajokon, párásabb környezetben fejlődnek a legszebben. Az áfonya fajták jellemzően öntermékenyek, de másik fajta telepítésével nagyobb termésbiztonság érhető el. A termés magas C-vitamin és béta-karotin tartalma miatt látásjavítóként terjedt el a népi gyógyászatban. Az ’Early Black’ egy rendkívül népszerű tőze
Származás: a magasbokrú - cserjés vagy fürtös - áfonya Észak-Amerika keleti részén erdős vagy nyílt, nyirkos, nedves, savas talajú területeken őshonos cserje. A ’Chandler’ fajtát Corvallisban, az USA Mezőgazdasági Minisztériuma áfonyanemesítési programjának keretében hozták létre 1994-ben, a ’Darrow’ és az ’M 23’ fajták keresztezésével. Hazájában és Európában is az egyik legelterjedtebb fajta. Hajtásrendszer: kb. 1,2-1,5 m magas, közepesen erős növekedésű, tőből többszörösen elágazó, kezdetben felfe
Általános: a datolyaszilva a Távol-Keleten többfelé már ősidők óta termesztett és tisztelt, 6-15 m-re növő, lombhullató fa vagy magas cserje. Számos néven ismert, hívják kakinak, kákónak, kakiszilvának, hurmának, persimonnak, sharon gyümölcsének is. Érdekesek az elnevezései, hiszen a hurma, a perzsa eredetű „chorma” szóra vezethető vissza, ami datolyát jelent, ám a növénynek semmi köze a datolyához, de éppúgy a szilvához sincs, még küllemében sem hasonlít egyikre sem. A sharon gyümölcse is megtévesztő kis
A Hibiscus syriacus 'Ardens' - Magas törzsű, lila virágú mályvacserje főbb jellemzői: A Hibiscus syriacus 'Ardens', egy kompakt, bokros habitusú, lombhullató cserje. Ágrendszere felfelé álló, váza formájú. Idősödve terebélyesedik. Levelei tenyérszerűek, durván fogazottak, általában háromkaréjosok, színük középzöld. Virágaik nagy méretűek, teltek, kehely alakúak, lilás-rózsaszínek, a külső sziromkör nagy, a virág középső részén lévő szirmok kisebbek és fodrozottak. A virág színe lilás-rózsaszín,
A Viburnum farreri – Korai bangita főbb jellemző Habitus: Feltörő habitusú, kerekded, nem túl sűrű ágrendszerű cserje. Levelei erősen erezettek, fogazott szélűek, kezdetben bronzos később közép zöld színűek. Virág: Tölcsér alakú, apró, illatos virágai már február végén megjelenhetnek, színük fehér vagy halvány rózsaszín. Termés: A termései kezdetben vörösek, teljes érésben feketévé válnak. Nem öntermékeny, így csak akkor érlel termést, ha eltérő fajtákat telepítünk egymás közelébe. Talaji
A Berberis thunbergii 'Kobold' – Japán borbolya főbb jellemző Habitus: Alacsony termetű (40-50 cm) lombhullató, szúrós cserje, amely rendkívül sűrű hajtásrendszerrel és bokros termettel, gömbszerű formával rendelkezik. Levelei fiatalon sárgák, később élénk, világoszöld színt vesznek fel. Virág: Kisméretűek, sárgák. Magánosan vagy kevés virágból álló fürtben nyílnak áprilisban vagy májusban, amelyeket piros színű, kissé megnyúlt bogyótermések követnek. Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízátere
A Lagerstroemia hybrida 'Acoma' - Kínai selyemmirtusz főbb jellemző Habitus: 2,5-3,5 méter magas, mediterrán hangulatot teremtő cserje vagy kis fa, többször több törzzsel. A törzs idősebb korban hámlik. Rendkívül dekoratív. A levelek oválisak, kihegyezett csúcsúak. Lombhullató. Virág: Hófehér virágai nagyméretű bugákba tömörülnek. A virágok rojtosak, különlegesek. Kiváló méhlegelő. Virágait az évi, friss hajtásokon hozza. Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban ga
A Cynara cardunculus var. scolymus (syn.: Cynara scolymus) – Articsóka (kerti articsóka) főbb jellemző Jellemzés: A Földközi-tenger mellől származó fészkesvirágzatú növény, melyet gyógynövényként is számon tartanak. Hazánkban a déli, melegebb országrészekben termeszthető a legnagyobb sikerrel. Levelei hamvasak, szúrósak gyógyászatban epe-és májbántalmakra használják a kivonatát. Fogyasztásra alkalmas része a fészekpikkelyekkel borított virágkezdemény. Ha a virágkezdeményt nem gyűjtjük be akkor
A Cornus mas 'Kazanlak' – Húsos som főbb jellemzői: A Cornus mas 'Kazanlak' - Húsos som, 3-5 méter magasra megnövő lombhullató cserje. Levelei sötétzöldek, ovális alakúak és sima szélűek. Ősszel a levelek sárgára változnak, ami további díszítő értéket ad a növénynek. Sárga, mutatós, ernyőszerű virágai lombfakadás előtt, márciusban nyílnak. Nagy termőképességű bolgár fajta, élénkpiros, körte alakú termése, egyenként 8-9 g. A gyümölcsök illatos, édes-savanyú ízűek, C-vitaminban g
Származás: a levendula az ajakosvirágúak családjába tartozó, Európától Észak- és Kelet-Afrikáig, Délnyugat-Ázsiától Délkelet-Indiáig őshonos, örökzöld félcserje. A 39 levendula faj közül a legelterjedtebb az angol (vagy közönséges, keskenylevelű, orvosi, valódi) levendula (Lavandula angustifolia), a széleslevelű levendula (Lavandula latifolia) és a két faj kereszteződéséből létrejött hibrid, provanszi levendula vagy lavandin (Lavandula x intermedia). Sajnos, elég sok pontatlansággal, helytelen elnevezé
Származás: a magasbokrú - cserjés vagy fürtös - áfonya Észak-Amerika keleti részén erdős vagy nyílt, nyirkos, nedves, savas talajú területeken őshonos cserje. A ’Brigitta’ fajtát 1966-ban George M. Darrow Michigan államban (USA) választotta ki a ’Lateblue’ és a ’Victoria’ fajták keresztezéséből, további nemesítése Ausztráliában folytatódott a 70-es években. Világszerte elterjedt és népszerű fajta. Hajtásrendszer: kb. 1-1,2 m magas, erős növekedésű, tőből többszörösen elágazó, kezdetben felfelé törő,
Származás: a magasbokrú - cserjés vagy fürtös - áfonya Észak-Amerika keleti részén erdős vagy nyílt, nyirkos, nedves, savas talajú területeken őshonos cserje. Az ’Elizabeth’ fajtát Elizabeth Coleman White és Frederick Coville nemesítette New Jerseyben (USA) a (’Katharine’ x ’Jersey’) és a ’Scammell’ fajták keresztezésével. 1966-ban került kereskedelmi forgalomba. Hajtásrendszer: kb. 1,2-1,6 m magas, erős növekedésű, tőből többszörösen elágazó, felfelé törő, kompakt, terebélyes habitusú. Lombozatát s
Származás: a magasbokrú - cserjés vagy fürtös - áfonya Észak-Amerika keleti részén erdős vagy nyílt, nyirkos, nedves, savas talajú területeken őshonos cserje. A ’Bluecrop’ fajtát az USA-ban 1924-ben Frederick V. Coville, O. M. Freeman, J. Darrow, valamint J. Clark állította elő két hibrid, a GM-37 (Jersey x Pioneer) és a CU-5 (Stanley x June) keresztezésével. A magoncszelekciót 1941-ben Beltsvilleben végezték. Az egyik legelterjedtebb és legkedveltebb fajta. Hajtásrendszer: kb. 1,5-1,8 m magas, k