Szántó T. Gábor a megértés és az önmegértés igényével nyúl a modern zsidó irodalom érzékeny kérdéseihez, akár hazai, akár külföldi szerzőket elemez. Ha tárgya igényli, a kinyilatkoztatás hagyományáig, a rabbinikus gondolkodásig, a száműzetés élményéig, az azonosulás vágyáig, a beilleszkedés sikeréig és megbicsaklott reményéig, a vészkorszak és a diktatúra traumájáig vezeti vissza a vizsgált műveket, miközben a téma nemzetközi szakirodalmát is felhasználva, egybeveti az európai, az amerikai és az izraeli
Szántó T. Gábor regénye a diktatúráról és a huszadik századi zsidó válaszutakról szól. Az 1949-es Rajk-per idején játszódó cselekmény középpontjában a végsőkig meggyötört Friedmann Benjámin és kihallgatója, Benedek György államvédelmi tiszt története áll. Küzdelmük hátterében asszonyaik sorsát is feldúlja a politika férfivilága. Széthulló életek és családok: hatalmukban tobzódó kommunisták, kivándorlásra váró cionisták, talajvesztett pesti polgárok, betiltott írók, Garay téri kereskedők, besúgóktól
Mi van, ha semmi sem az, aminek látszik, ha családtagok sem bízhatnak egymásban, mert titkokat hordoznak, és veszélyt jelentenek egymásra? Az Európa szimfónia az erdélyi román–magyar családban nevelkedő zenész fiú, András felnőtté válását mutatja be a hidegháború és a Securitate árnyékában, és egy határokon átívelő szerelem történetét Kolozsvár és Nyugat-Berlin között, ahol a fiatalok a ’68-as diákmozgalmak és a terrorizmus légkörében keresik saját útjukat. Új regényében, akárcsak a világsikert aratott