Szántó T. Gábor a megértés és az önmegértés igényével nyúl a modern zsidó irodalom érzékeny kérdéseihez, akár hazai, akár külföldi szerzőket elemez. Ha tárgya igényli, a kinyilatkoztatás hagyományáig, a rabbinikus gondolkodásig, a száműzetés élményéig, az azonosulás vágyáig, a beilleszkedés sikeréig és megbicsaklott reményéig, a vészkorszak és a diktatúra traumájáig vezeti vissza a vizsgált műveket, miközben a téma nemzetközi szakirodalmát is felhasználva, egybeveti az európai, az amerikai és az izraeli tapasztalatokat.
A társadalomtörténet és a társadalomlélektan kérdései éppúgy felmerülnek a művek kapcsán, mint a pszichoanalitikus gondolkodás.
Szántó, akárcsak számos nyelven megjelent regényeiben, vagy a világsikert aratott 1945 című film alapjául szolgáló elbeszélésében, esszéiben és tanulmányaiban is újszerűen, a köznapitól eltérő perspektívában nyúl a történelemhez, az irodalomhoz, és a diaszpóra zsidóság élményanyagához.
Szántó T. Gábor írásai Eliette Abécassis, S. J. Agnon, Iszaak Babel, Füst Milán, Allen Grossman, Gergely Ágnes, Franz Kafka, Kertész Imre, Lev Lunc, Pap Károly, Radnóti Miklós, Philip Roth, J. D. Salinger, valamint saját műveiről.
Pilpul. Vitatkozás. A talmudikus fejtegetésnek az a módszere, amely arra törekszik, hogy merész elmetornán a Szentírás vagy a Talmud valamely szavából meglepő éleselméjűséggel új értelmet és új vonatkozásokat hámozzon ki. A szó eredetileg borsot és átvitt értelmében csípősséget jelent, és már a Talmudban (Szóia 15.) is előfordul. A Pilpul vita, fejtegetés módszerének meghonosítását Pollák Jakab (megh. 1530) lengyel származású rabbinak tulajdonítják. Ungvári Tamás figyelme élete utolsó évtizedeiben mind e
Uri Asaf-versekhez hajol közel Halmai Tamás legújabb kötete, de nem tudós elemzés ambíciójával: inkább szövegek fölötti tűnődésre híva, meditáló-mérlegelő reflexiókat költve-keresve. Az athéni szoba negyven versmeditációja egy különleges kortársunk, Uri Asaf költészetébe, a szavahihető fény világába, világosságába invitálja az olvasót, a gondolati élet lehetőségeit fürkészve. A könyvet áttekintő esszé nyitja, s a költő két prózakötetének szemlézése zárja. Halmai Tamás - író költő, irodalmár Uri A
Mit keres egy prágai rendőr, egy kárpátaljai magyar lány és két holland a múzeum padlásán? Kivel táncol a Gólem a színdarabban, kit választ férjül Spinoza nagy szerelme? Virát, a kárpátaljai magyar lányt a holland zsidó fiúhoz, Baruchhoz fűződő szerelme ébreszti rá, hogy másképpen is lehet élni, s hogy „felelőssé váltunk az általunk teremtett világért. Pusztításaiért és pusztulásáért is egyaránt… Amit cselekszünk, annak mindig és mindenképpen következménye van”, s nem kerülhetjük el azt, hogy mérlegeljük
A kiadás tartalmazza az Undead Nightmare kiegészítőt is! Red Dead Redemption: Amikor szövetségi ügynökök fenyegetik a családját, az egykori törvényen kívüli John Marston kénytelen levadászni azt a bűnözői bandát, amelynek tagjai egykor barátai voltak. Lépj be a 2018-as kasszasiker, a Red Dead Redemption 2-t közvetlenül követő eseményekbe ebben a kritikusok által is elismert történetben, amelyben Marston próbálja eltemetni vérfoltos múltját. Undead Nightmare kiegészítő: Amikor az egykori törvén
Ungvári Tamás kötete a szerző sokoldalúságának bizonysága. A Poétika, A regény és az idő, a Bevezetés az irodalomelméletbe, A feledés enciklopédiája, a Labirintusok után a művelődéstörténész több évtized kutatásainak eredményével jelentkezik; súlyos és megfontolandó érvekkel egy több évszázados perben: hatalmas tudományos felkészültséggel tárja fel eszmetörténeti, művelődésszociológiai, irodalomtörténeti nézőpontból a „zsidókérdés” magyarországi útját a reformkortól napjainkig. Műve elméleti alapvetés és
Hol csúszott félre az anyák napi ünnepség? Milyen szaga van egy bácsinak? Felnőtt az, aki annak látszik? Vonszolódás a piacra, vándortábor, karácsonyi ponty a kádban. Anya és apa, nagyszülők, balhék – függő életek. Bolyongás régi házakban, harc az alkohollal, lemerülés a klóros medence aljára. Mit viszünk tovább? Mi nő fel bennünk? És hogyan nőjön fel az, aki sosem lehetett gyerek? Karafiáth Orsolya úgy mesél egy sosem volt gyerekkorról, mintha családi fényképalbumot lapozgatna. A valósággal való minde
Ungvári Tamás eszmetörténeti panorámájában az IDŐ fogalmának lényegét kutatja, összefüggésben az irodalommal (ezen belül is a regény műfajával), a kultúrával, a filozófiával, a tudománnyal. A nagyszabású mű alapjául szolgáló kötetről (A regény és az idő) Örkény István ezt írta: „Ungvári Tamás az idő szemszögéből vizsgálja a regényt a műfaj kezdeteitől Proustig, Thomas Mannig, Joyce-ig, Kafkáig, Faulknerig. Nagy anyagismeretével, elemzéseinek alaposságával, a rejtőző összefüggések frappáns feltárásával ta
Ungvári professzor hatalmas monográfiájában a felvilágosodás korának szellemi, művészeti és tudományos történéseit nyomozza, valamint a felvilágosodás időszakában tapasztalható megújulás külső és belső – társadalmi, filozófiai és irodalmi – feltételeit. Hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedéselméleti passzusai átfogó korrajzot adnak, sőt azon túlnyúlva a 16. századtól a 19. század elejéig az emberiség főbb szellemi teljesítményeiről is tájékoztatnak. A hatalmas szakirodalomra ép
Érzelmi manipuláció, függőségben tartás, kontrollgyakorlás, megalázás, anyagi vagy szexuális zsarolás… A lelki és verbális erőszak olyan, bántalmazó kapcsolatokban megjelenő formái, amelyből tipikusan nem tudsz kiszállni. Mégis, abban az országban, ahol sokan még mindig hisznek a pofonok jótékony hatásában, az erőszak e finomabbnak gondolt megnyilvánulásaira már fel sem kapjuk a fejünket. Hogyan lehet akkor kimenekülni egy bántalmazó párkapcsolatból? Tisza Kata könyve saját coachingpraxisának, pszichol
Vadnyugati forgatókönyv szerint a seriff és segítői harcolnak egy banda törvényen kívüli ellen és még egy áruló is kész, hogy hátba támadja a seriffet, hogy elfoglalhassa a helyét. A különböző szerepeknek más-más győzelmi feltételeik vannak: a seriffnek ki kell ejtenie az összes törvényenkívülit és az árulót; megfordítva, a törvényenkívülieknek meg kell szabadulniuk a serifftől és a segítőitől; a segítőknek életben kell tartani a seriffet (akár életüket is adhatják érte); végül a renegátnak túl kell élnie
Léteznek olyan városok, melyek „lénye” sugárzik, köveikből árad, ömlik, páráll a múlt. Granada, Róma, Selmecbánya. Ezekben a városokban erősebbek az ízek, markánsabbak a színek és a formák, még a levegő zamata is más. Ezekben a városokban élőbb a muzsika és a dal. Ezeknek a városoknak aurájuk van. Utcáikon, tereiken, öreg házaikban, kongó kapualjaikban ott kísértenek régi századok neves és névtelen lakói. Pécs is ilyen város, ahol a múltra érzékeny ember bolygó árnyak, ismeretlen papok és suszterek, katon
A nagy történetmesélőket mindig is foglalkoztatták a mesék, a legendák vagy épp az álmok trancendens világlátásai. Így van ezzel Temesi Ferenc is, akit korán rabul ejtett a folklór, s mindig is érdekelt a néplélek, illetve a különböző népek hol egymásba fonódó, hol külön mederbe terelődő kultúrhistórája. A Babonáskönyvben e szenvedélyének hódol, hiszen az olvasóknak az általa megismert babonákból nyújt át egy nagy csokorra valót. Megelevenednek itt a magyar mellett a brit, az amerikai, a francia, a zsidó,
Ez a könyv a zsidóság több ezer éves múltjáról szól, és mégsem történelemkönyv. Íróját ezúttal nem érdeklik a zsidóság háborúi, az ókori Izrael és Júda királyai, nem emlékezik a vészkorszak, a holokauszt borzalmaira és nem beszél a zsidók modern kori országáról, Izraelről sem. Hitről mesél, hagyományról, időszámításról, diaszpóráról és otthon maradókról, ünnepekről és hétköznapokról, szokásokról, jelképekről. Nem tudós írta, hanem szépíró, és nem tudományos szándékkal, hanem azért, hogy szórakoztasson. Íg
A játszótér olyan közösségi tér, ahol érvényüket vesztik a megszokott szabályok – a fizika és a társadalmi együttélés szabályai egyaránt. Másképp tagolódik a tér, másképp telik az idő. Másképp nézünk egymásra, másképp kommunikálunk, másképp működik az érzékelésünk, az emberismeretünk, a humorunk. Ezt a téren és időn kívüli állapotot, habitusól függően, láthatjuk siralmasnak, felemelőnek, érdekesnek vagy éppen viccesnek. Maros András, aki fiatal apaként gyakorlott játszótéri dzsungelharcos, inkább a grot
Szántó T. Gábor regénye a diktatúráról és a huszadik századi zsidó válaszutakról szól. Az 1949-es Rajk-per idején játszódó cselekmény középpontjában a végsőkig meggyötört Friedmann Benjámin és kihallgatója, Benedek György államvédelmi tiszt története áll. Küzdelmük hátterében asszonyaik sorsát is feldúlja a politika férfivilága. Széthulló életek és családok: hatalmukban tobzódó kommunisták, kivándorlásra váró cionisták, talajvesztett pesti polgárok, betiltott írók, Garay téri kereskedők, besúgóktól