Miből készült Noé bárkája? Mi a mirhás bor? Fa nő-e a mustármagból? Mit evett Jézus a tanítványaival az utolsó vacsorán? Hogyan kapcsolódik a pálmaág a virágvasárnaphoz? Mi köze van a papirusznak a Biblia nevéhez? A bibliaolvasó ember sok izgalmas kérdést fogalmaz meg, miközben az igét tanulmányozza. A Biblia növényeinek megismerése, és jelképrendszerük pontosabb értelmezése az érdekességeken túl abban is segít, hogy jobban megértsük Isten nekünk szóló üzenetét. Aki pedig eddig nem vette kézbe a Bibliát – a világon legtöbbet forgatott könyvet –, a Szentföldön készült fényképekkel illusztrált mű neki is biztosan kedvet csinál ehhez az izgalmas szellemi kihíváshoz.
Isten minden kor emberéhez, hozzánk is szóló üzenete irodalmi formában a Bibliában öltött testet. A Szentírás Ó- és Újszövetségi része az ókori világ főbb nyelvein (héber, arámi, görög) íródott, és a történetek, példázatok helyszíne a mai Közel-Kelet Egyiptomtól Kánaánon és Mezopotámián át Babilóniáig terjedő része volt.
A változatos felszínű, akkor még erdők borította hegyekkel, folyóvölgyekkel és sivatagokkal tagolt vidék mediterrán és szubtrópusi éghajlata és ennek megfelelően növényzete is jelentősen különbözik a miénktől. A Szentírásban szereplő növények jó része nálunk kevésbé ismert, noha sokszor fontos szimbolikus jelentést hordoznak.
A Bibliában szereplő növények és jelképrendszerük megismerése és értelmezése nemcsak érdekes felfedezés, hanem abban is segíthet minket, hogy minél közelebb kerüljünk Isten Igéjéhez, és megértsük az Úr nekünk szóló üzenetét.
„A gazdagon illusztrált mű a szentírásban fontos szerepet betöltő növényeket gyűjti össze és ötvözi a bibliai történeteket a tudományos szakírással – ezáltal egy olyan különleges könyvet alkotva, amely magával ragadó a felbukkanó ismert és kevésbé ismert történetetek miatt, miközben érdekes, helytálló botanikai tényeket sorakoztat fel. Fráter Erzsébet könyve tartalmilag, szerkezetileg és tipográfiailag is igényes, figyelemreméltó kiadvány.” (Magyar Könyvtárosok Egyesülete)
A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Biblia és étkezés? Csak látszólag távol álló fogalmak! A Szentírást olvasgatva az emberiség ezen „életbevágó” tevékenységének számos vonatkozása tárul elénk, és kérdések sora merül fel. Mi a tejjel és mézzel folyó föld? Mi volt a bibliai időkben a legnépszerűbb étel? Miért törik a kenyeret, miért nem vágják? Milyen böjti ételeket ettek? Aki receptekre számít, talán csalódni fog, aki azonban kíváncsi arra, hogy miért kellett a vizet borozni, hogyan tud a só megízetlenülni, és miért evett Dániel csak zöld
30 nyelven, összesen több mint 3 millió példányban elkelt Kézikönyv a Bibliához a legközérthetőbb útmutató, amelyet a Szentíráshoz, minden idők legnépszerűbb könyvéhez valaha is írtak. A SCOLAR Kézikönyv a Bibliához az alábbiakat tartalmazza: – 680 oldalnyi részletes útmutató, értelmezés, szó- és jelentésmagyarázat a Biblia könyveihez – 127 tanulmány a Biblia használatáról, keletkezési körülményeiről és érdekességeiről – Több mint 700 színes fénykép és illusztráció hozza közelebb az olvasóhoz a
Négy évtizede jelent meg Ungvári Tamás nagy port felvert botránykönyve: a Beatles-biblia. A kötet legendává vált, akárcsak hősei, a négy liverpooli gombafejű: Paul, George, John és Ringo. A Beatles-fiúk, a hatvanas éveket meghatározó popforradalom ikonjai pillanatok alatt nőttek a huszadik század hőseivé – tömeghisztériát keltő koncertjeiken tinédzserek milliói reméltek megváltást. A sztárkultusz, a celebkultúra egyértelműen velük vette kezdetét. Mi lehet példátlan népszerűségük titka? Hogyan bontakozo
A szerzők nem az evangéliumokat akarták elmesélni, ahogy Jézus élettörténetét sem szerették volna újra megírni. Arról akartak mesélni, hogy milyen kincseket tartogat egy több mint kétezer évvel ezelőtt lejegyzett tanítás, és hogyan vált emlékezetünk részévé. Hogyan hallhatjuk meg, hogyan érthetjük, hogyan szemlélhetjük ma a szavait. A sajátos 21. századi Biblia pauperum szövegeit Frédéric Boyer írta, melyekhez ismét a világhírű grafikus-illusztrátor Serge Bloch készített kifejező rajzokat.
Önálló műalkotás ez a neon és metál színekben játszó, tekintélyes méretű kötet. Harmincöt történetet mesél el az Ótestamentumból a Genezistől Dániel könyvéig modern és szórakoztató stílusban, ihletett illusztrációkkal és takarékos, míves prózanyelven. Serge Bloch értő és érzékeny módon eleveníti meg mindannyiunk kedves bibliai jeleneteit, látszólag egyszerű grafikái szokatlan érzelmi mélységet és eseménygazdagságot hordoznak. A közérthető és elgondolkodtató szövegeket a történetek hátterét és szimbolikájá
Ungvári professzor hatalmas monográfiájában a felvilágosodás korának szellemi, művészeti és tudományos történéseit nyomozza, valamint a felvilágosodás időszakában tapasztalható megújulás külső és belső – társadalmi, filozófiai és irodalmi – feltételeit. Hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedéselméleti passzusai átfogó korrajzot adnak, sőt azon túlnyúlva a 16. századtól a 19. század elejéig az emberiség főbb szellemi teljesítményeiről is tájékoztatnak. A hatalmas szakirodalomra ép
Ungvári Tamás eszmetörténeti panorámájában az IDŐ fogalmának lényegét kutatja, összefüggésben az irodalommal (ezen belül is a regény műfajával), a kultúrával, a filozófiával, a tudománnyal. A nagyszabású mű alapjául szolgáló kötetről (A regény és az idő) Örkény István ezt írta: „Ungvári Tamás az idő szemszögéből vizsgálja a regényt a műfaj kezdeteitől Proustig, Thomas Mannig, Joyce-ig, Kafkáig, Faulknerig. Nagy anyagismeretével, elemzéseinek alaposságával, a rejtőző összefüggések frappáns feltárásával ta
Ungvári Tamás történelmi egypercesei a számkivetettekért, a feledésre ítéltekért perelnek. A sziporkázó anekdoták számos szőnyeg alá söpört, eltitkolt eseményt idéznek fel, az ártatlanoknak állítanak emléket, az elfeledetteket támasztják életre – és sok-sok tanulsággal szolgálnak mindannyiunknak. Ungvári bölcs iróniával értelmezi a múltat, és ezáltal a jelent. Halványuló arcokat fest újra, elmerült eseményeket rajzol meg kivételes élességgel. A sarokban, mint egykoron a reneszánsz festményeken, az alkotó
Ungvári Tamás kötete a szerző sokoldalúságának bizonysága. A Poétika, A regény és az idő, a Bevezetés az irodalomelméletbe, A feledés enciklopédiája, a Labirintusok után a művelődéstörténész több évtized kutatásainak eredményével jelentkezik; súlyos és megfontolandó érvekkel egy több évszázados perben: hatalmas tudományos felkészültséggel tárja fel eszmetörténeti, művelődésszociológiai, irodalomtörténeti nézőpontból a „zsidókérdés” magyarországi útját a reformkortól napjainkig. Műve elméleti alapvetés és
A díszdoboz a következő Ungvári-enciklopédiákat tartalmazza: A feledés enciklopédiája, Az emlékezés enciklopédiája, A halhatatlanság enciklopédiája, Az életem enciklopédiája. Nemzetközi hírű, Széchenyi-díjas irodalomprofesszor, a legnagyobb színházi sikerek hű tolmácsolója, amerikai egyetemek katedráinak máig keresett előadója, lebilincselő regények írója, megbecsült kritikus, a tévécsatornák és rádiók közkedvelt szereplője – mindez Ungvári Tamás. Sikere és munkabírása 85. életévébe lépve is töretlen: na