A szívem egy bezárt bódé – Kamaszmonológok

A szívem egy bezárt bódé – Kamaszmonológok

„Nem könnyű a változások, fordulópontok, átrendeződések korszakában élni. Ilyen érzés kamasznak lenni. Mintha csak valaki átrendezte volna a szobádat a tudtod nélkül, anélkül, hogy megkérted volna rá. Hirtelen minden ismeretlen, teljesen más, te pedig ott állsz az új szobádat fürkészve, és arra gondolsz: mi ez a váratlan változás? Mi történt itt? Hol vannak a játékaim, az érzéseim, a biztonságom és az ismerős illatok? Hová lett mindez? Ez itt az enyém lenne?”

Linn Skåber az életről, a pattanásokról, a békéről és a hiányérzetről kérdezte a fiatalokat, arról, hogy milyen érzés egyszerre gyermeknek és felnőttnek lenni, mi a legcsodálatosabb vagy a legfélelmetesebb a kamaszkorban, és miért olyan idegesítőek a felnőttek. A válaszokból fiktív monológok születtek, amelyekben a szerző igyekezett megragadni ennek az izgalmas és szép, ugyanakkor nehéz időszaknak a folyamatát. Mindegyik történetben magunkra ismerhetünk, akár a változások korában élünk, és válaszokra várunk, akár szülőként, a partvonalról szemléljük az eseményeket. Az illusztrációk a népszerű norvég grafikusművész, Lisa Aisato munkái.

A könyv felnőttként is annyira izgalmas, annyira hibátlan nyelvezetű és ritmusú, annyira tűpontosan mutat rá a kamaszok érzelmi világára, hogy egyszerűen nem tudtam letenni. Olyan tabusított, érzékeny, a kamaszok testi és lelki változásaival, a szülő-gyerek viszonnyal foglalkozó témákat vonultat fel Linn Skåber, amelyek utólag segítettek a kamaszkori önmagam, és előre segítenek a még nem is kamasz gyerekeim megértésében. Most már csak azt sajnálom, hogy épp kamaszként nem olvashattam. (Szél Dávid író, az Apapara blog szerzője, Szívünk Rajta program zsűritagja)

Valódi segítség lehet kamasz gyereket nevelő szülőknek, hogy megérthessék picit, mi jár a csemetéik fejében. De ajánlom kamaszoknak is, hogy ezeket a szövegeket olvasva rájöhessenek, hogy nincsenek a problémáikkal egyedül, és hogy az egész világ összes kamaszának a fejében ugyanazok a gondolatok játszódnak le. (Szabados Ági, KultTér)

megvesz
Adjon hozzá egy minősítést
Ma négykézláb akarok járni – Felnőttmonológok

Ma négykézláb akarok járni – Felnőttmonológok

„Szóval azt hitted, hogy már felnőtt vagy? Adj nekem pár percet, és elbeszélgethetünk róla.” Felnőttnek lenni azt jelenti, hogy mentesülünk a fiatalkori káosztól, és megállunk a saját lábunkon. De vajon tudjuk-e, kik vagyunk valójában, és sikerül-e megőriznünk az élet iránti örömünket és kíváncsiságunkat? Linn Skåber saját és mások élményeit használta fel arra, hogy fiktív monológokat, rövid történeteket írjon, amelyekben az élet e jelentős szakaszáról próbál mondani valamit. Ír ráncokról és edzéshiszt

megvesz
A szél most a legigazabb – Időskori monológok

A szél most a legigazabb – Időskori monológok

Beleolvasok A magyar olvasók körében is népszerű norvég írónő, Linn Skåber érzékeny a generációkat foglalkoztató problémákra. A szívem egy bezárt bódé című kötetében a kamaszok világában mártózhattunk meg, a Ma négykézláb akarok járni címűben pedig a felnőttkor, a középgeneráció kaleidoszkópját mutatja meg. Linn ezúttal az idősebb nemzedék örömeit, bánatait, ünnep- és hétköznapjait kívánja láttatni és éreztetni az olvasókkal. Interjúkat készített, megfigyelt, átölelt és írt. A szövegeket melegség, hum

megvesz
Elpatkolsz, szívem, mint a pinty

Elpatkolsz, szívem, mint a pinty

Nem más ez a kötet, mint alászállás a poklokra, elmerülés az emberi érzelmek és végletes szenvedélyek, a kínzó lázálmok világában. Hol Tibetbe, hol narancsligetes andalúz villákba, hol titokzatos barcelonai sikátorokba repít minket SZMGY keleti varázslata, máskor meg Budapest kutyapiszkos utcáira vagy Erdély fenyvesei közé pottyant. De mindegy is hol járunk – SZMGY világában csak az emberek (meg talán a kutyák) léteznek, akik batyujukat könnyen vagy nehezebben cipelve, de megállíthatatlanul száguldanak a

megvesz