Az archetípusok és a kollektív tudattalan (ÖM 9/I. kötet) (2. kiadás)

Az archetípusok és a kollektív tudattalan (ÖM 9/I. kötet) (2. kiadás)

Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvonalat öltöttek az első meghatározások, amelyeket azonban mindig újrafogalmazott, míg végül ki nem alakult az elmélet stabil magva (a szó eredeti értelmében finomította a „meglátásait”).

Jelen kötet olyan munkákból áll, amelyek 1933 és 1955 között keletkeztek, és a címként szolgáló két fogalmat körvonalazzák, dolgozzák ki. Az első három tanulmányt („A kollektív tudattalan archetípusairól”, „A kollektív tudattalan fogalma”, „Az archetípusról, különös tekintettel az anima fogalmára”) elméleti alapvetésnek tekinthetjük. Ezeket olyan publikációk követik, amelyek egy-egy archetípussal foglalkoznak, nevezetesen az „anya”, az „újjászületés”, a „gyermekisten” illetve az „isteni lány”, majd a „szellem” motívuma a népmesék alapján, és az úgynevezett „csaló” (kópé). Legvégül az archetípusok és az individuációs folyamat kapcsolatának vizsgálata következik. A mandalák központi szimbolikájával foglalkozik a kötet két utolsó tanulmánya.

megvesz
Adjon hozzá egy minősítést
Aión – Tanulmányok a Selbst szimbolikájához (ÖM 9/II. kötet)

Aión – Tanulmányok a Selbst szimbolikájához (ÖM 9/II. kötet)

Jung munkásságának központi témája az archetípusok vizsgálata. Életműsorozatának két kötetből álló, 9. része e témáról szóló tanulmányokat tartalmaz: az I. kötet, Az archetípusok és a kollektív tudattalan a rövidebb esszéket gyűjtötte egybe, míg az Aión kifejezetten a Selbst („mély-én”) archetípusával foglalkozik, különös tekintettel ennek vallástörténeti vonatkozásaira. Úttörő jelentőségű pszichológiai munkáról van szó, hiszen ahogy a szerző a kötet zárószavában megfogalmazta: „Minden kutatónak kötelessé

megvesz
Az elmebetegségek pszichogenezise (ÖM 3. kötet)

Az elmebetegségek pszichogenezise (ÖM 3. kötet)

A magyar nyelven eddig még nem publikált kötet Jung munkásságának hazánkban alig ismert oldalát mutatja be. A kilenc írás elsősorban a tudattalan és a skizofrénia (akkori elnevezéssel: dementia praecox) viszonyát tárgyalja. Központi témájuk a szerző azon meggyőződése, hogy a skizofrén betegek kezelésében döntő fontosságú a pszichológiai aspektus. Eszerint fontos, hogy az elsőre érthetetlennek tűnő élményvilágot és tüneteket a terapeuta elfogadással, megértéssel és akár egyfajta értelemadással közelítse

megvesz
Két írás az analitikus pszichológiáról (ÖM 7. kötet)

Két írás az analitikus pszichológiáról (ÖM 7. kötet)

A Két írás az analitikus pszichológiáról alapvető fontosságú mű, melyet az egyik legjobb bevezető olvasmánynak tartanak Jung munkásságához, és egyaránt ajánlott jungiánus és nem jungiánus olvasóink számára. A jungi fogalomrendszer az orvosi praxison túlmenően a szellemi, lelki vizsgálódás széles körében jelenik meg; ez a lényegre törő, csillogó logikájú okfejtés a modern humán ismeretvilág alapművei közé sorolható. Célja a tudattalan természetének és pszichológiájának nagy ívű feltérképezése, háttér-inf

megvesz
A szellem jelensége a művészetben és a tudományban (ÖM 15. kötet) 2. kiadás

A szellem jelensége a művészetben és a tudományban (ÖM 15. kötet) 2. kiadás

A kiváló személyiségek teljesítménye többféle módon szemlélhető. Az egyik ezek közül, amikor egyéni fejlődésük, az őket befolyásoló történelmi, illetve a nehezen meghatározható kollektív hatások – más szóval a korszellem – fényében nézzük őket. Jung figyelme mindenekelőtt a korszellemet kompenzáló vagy abból fakadó nagy kulturális mozgalmak – kiváltképpen az alkímia –, valamint az egymástól oly különböző területeken, mint a medicina, a pszichoanalízis, az orientalisztika, a képzőművészetek és az irodalom,

megvesz
Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13. kötet) (2. kiadás)

Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13. kötet) (2. kiadás)

Az életműsorozat (C. G. Jung Összegyűjtött Munkái; röviden: ÖM) 13. kötete az alkimista elképzelésekkel foglalkozik.  Jung  az 1920-as évektől kezdve  nagy figyelmet szentelt az  alkímiának, mert úgy vélte,  bensőséges kapcsolatban áll azokkal a jelenségekkel, amelyekkel a tudattalan pszichológiája gyakorlati okokból kénytelen foglalkozni. A kötetben olvasható öt hosszú tanulmány az alkímia filozófiai és vallási vonatkozásait tárgyalja. Ezekben több állandó témáját dolgozza fel új megközelítésből:  Az ara

megvesz
A személyiség fejlődése (ÖM 17. kötet) (2. kiadás)

A személyiség fejlődése (ÖM 17. kötet) (2. kiadás)

„A személyiséget mint az ember teljességének kifejeződését C. G. Jung a felnőtt ember ideáljaként írta le, amelynek tudatos megvalósítása az élet delén túl az emberi fejlődés végcélja. Ennek eszköze az individuáció. Munkássága vége felé Jung e cél megértésére és leírására szentelte a legnagyobb figyelmet. Ugyanakkor köztudomású, hogy az én a gyermek- és fiatalkorban keletkezik és szilárdul meg. Elképzelhetetlen lenne az individuációs folyamattal foglalkozni anélkül, hogy a fejlődés ezen korai szakaszával

megvesz
A tudattalan dinamikája (ÖM 8. kötet)

A tudattalan dinamikája (ÖM 8. kötet)

Az Összegyűjtött Munkák 8. kötete, A tudattalan dinamikája túlnyomórészt olyan írásokat tartalmaz, amelyek Jung alapvető felismeréseit és lényeges munkahipotéziseit mutatják be. Hat tanulmány foglalkozik a szerző egyik fontos művével, a Wandlungen und Symbole der Libido-val szemben megfogalmazott ellenvetésekkel, illetve dokumentálják  a libidóelméletét, amelynek kidolgozását 1912-ben kezdte meg, de csak 1928-ban zárta le. Az „Elméleti gondolatok a pszichés tényező lényegéről” című írás mindenekelőtt a

megvesz
Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13. kötet)

Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13. kötet)

Az életműsorozat (C. G. Jung Összegyűjtött Munkái; röviden: ÖM) 13. kötete az alkimista elképzelésekkel foglalkozik.  Jung  az 1920-as évektől kezdve  nagy figyelmet szentelt az  alkímiának, mert úgy vélte,  bensőséges kapcsolatban áll azokkal a jelenségekkel, amelyekkel a tudattalan pszichológiája gyakorlati okokból kénytelen foglalkozni. A kötetben olvasható öt hosszú tanulmány az alkímia filozófiai és vallási vonatkozásait tárgyalja. Ezekben több állandó témáját dolgozza fel új megközelítésből:  Az ara

megvesz
Pszichológia és alkímia (ÖM 12. kötet)

Pszichológia és alkímia (ÖM 12. kötet)

Beleolvasok A középkorban oly népszerű alkímia – amely bizonyos értelemben a kémia elődjének is nevezhető – a huszadik században sokáig az áltudományok szimbólumának számított. A modern kor tudósai szerint az alkimisták zavaros hókuszpókuszai a fémek transzmutációjának megvalósítására – különös tekintettel az aranycsinálásra a „bölcsek köve” segítségével –, az örök ifjúság és élet elixírjének megalkotására és a mesterséges élet megteremtésére eleve sikertelenségre kárhoztatott, értelmetlen tevékeny

megvesz
Erdei vetélkedő (Póniszív 17.)

Erdei vetélkedő (Póniszív 17.)

Anninak van egy titka: az erdőben vár rá Póniszív. Egy vadló. Együtt olyan sebesen száguldanak, mint a szél. Egy vetélkedő a lovakkal az erdőben – micsoda kaland! Anninak és a barátainak mindenképp nyerniük kell. Tomot, az új társukat is szeretnék bevenni a csapatukba, de a sánta fiú még a terápiás lovak hátára sem tud felülni. Itt már csak Póniszív segíthet! Magával ragadó történet egy hihetetlen barátságról PÓNISZÍV KALANDJAI 1. kötet: Anni talál egy pónit 2. kötet: Póniszív veszélyben 3.

megvesz
Lélektani típusok (ÖM 6. kötet) (2. kiadás)

Lélektani típusok (ÖM 6. kötet) (2. kiadás)

Az életműsorozat legújabb kötete a szerző egyik legismertebb munkája, a Lélektani típusok, amely eddig csak kivonatosan jelent meg magyar nyelven. Jung ebben az alapművében a lélek bizonyos tipikus struktúráit és működési módjait mutatja be, hogy segítse önmagunk és embertársaink megértését. Az általa itt bevezetett fogalmak azóta nemcsak a pszichológiában, hanem részben a köznyelvben is elterjedtek. E fogalmakat a mű utolsó fejezetében részletesen definiálja. Jung az Előszóban így írt az elképzeléseir

megvesz
Matematika (21. kiadás)

Matematika (21. kiadás)

Az olvasó a világ egyik legnépszerűbb matematikakönyvét tartja a kezében. A klasszikussá vált kötet az általános iskolai tananyagtól indulva tartalmazza a középiskolai ismereteket, és bevezetést nyújt a felsőbb matematikába is. Használhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ez a 21. kiadása. A szerző az alapoktól kezdve a legmodernebb ismeretekig valamennyi témát érthető magyarázatokkal és szemléletes példákkal közvetít a matematika iránt érdeklődőknek. A 21., jubileumi kiadás kiadói előszava:

megvesz
A változó civilizáció (ÖM 10. kötet)

A változó civilizáció (ÖM 10. kötet)

Az életműsorozat jelen kötetében – két hosszabb esszé mellett – a szerző rövidebb terjedelmű tanulmányai szerepelnek, köztük olyan jelentős és sokat vitatott írásai, mint A tudattalanról, a Wotan és A katasztrófa után. A tanulmányok az egyes embernek a társadalomhoz fűződő kapcsolatát, illetve az ebből fakadó pszichológiai problémákat tárgyalják. „C. G. Jung 1918-ban A tudattalanról címmel tette közzé a jelen gyűjteményes kötet alaphangját megadó cikkét. Ebben azt a meggyőző elméletét vázolja föl, hogy a

megvesz
Freud és a pszichoanalízis (ÖM 4. kötet) (2. kiadás)

Freud és a pszichoanalízis (ÖM 4. kötet) (2. kiadás)

Részlet a német kiadó előszavából: Jung érdeklődése az évek során lassan elfordult a pszichiátriától, s a pszichoanalízisen és a tipológián át haladva az archetípusok elméleténél, majd végül a vallásos motívumok lélektanánál állapodott meg. Így könnyebb volt a megfelelő témák alatt csoportosítani a kiadott tanulmányait, bár volt olyan anyag, amelyet ugyanilyen joggal máshová is beilleszthettünk volna. Ebből következik, hogy a Gesammelte Werke minden egyes kötete a keletkezés ideje vagy a tartalom alapj

megvesz
Erdélyi finomságok könyve (2. kiadás)

Erdélyi finomságok könyve (2. kiadás)

A mintegy kétszáz ételreceptet ismertető szakácskönyv az ínycsiklandó erdélyi ízek világát varázsolja a konyhánkba. A könyvből megismerhetjük a hagyományos erdélyi ételkészítési módokat, a nyárson és roston sütés, a bográcsban főzés fortélyait. A méltán híres tárkonyos levestől a vinettekrémen át az ordás palacsintáig a legváltozatosabb erdélyi finomságokkal, húsos és zöldséges különlegességekkel, egytálasokkal, klasszikus édességekkel gazdagíthatjuk a vasárnapi ebédek vagy a hétköznapi vacsorák választék

megvesz