C. G. Jung

A nyugati és a keleti vallások lélektanáról (ÖM 11. kötet) (3. kiadás)

A nyugati és a keleti vallások lélektanáról (ÖM 11. kötet) (3. kiadás)

A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, melyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat. Korunkban, amikor sokan elveszítették kapcsolatukat a hagyományos vallási formákkal, s vallási téren nagyfokú elbizonytalanodás

megvesz
A pszichoterápia gyakorlata (ÖM 16. kötet) (3. kiadás)

A pszichoterápia gyakorlata (ÖM 16. kötet) (3. kiadás)

A C. G. Jung Összegyűjtött Munkái című sorozat elsőként megjelent kötete a pszichoterápia leglényegesebb kérdéseit vizsgálja meg. A szerző áttekintést ad a pszichoterápia fejlődéséről, megemlékezik e tudományág legjelesebb alakjairól, szigorú tárgyilagossággal különítve el az érdemeket és a tévedéseket. Egyetlen elmélet mellett sem kötelezi el magát, hanem gyakorlati példákkal, a mélyebb összefüggések feltárásával igyekszik bizonyítani az állandó fejlődés és a személyre szabott terápia fontosságát. Külön

megvesz
Freud és a pszichoanalízis (ÖM 4. kötet) (2. kiadás)

Freud és a pszichoanalízis (ÖM 4. kötet) (2. kiadás)

Részlet a német kiadó előszavából: Jung érdeklődése az évek során lassan elfordult a pszichiátriától, s a pszichoanalízisen és a tipológián át haladva az archetípusok elméleténél, majd végül a vallásos motívumok lélektanánál állapodott meg. Így könnyebb volt a megfelelő témák alatt csoportosítani a kiadott tanulmányait, bár volt olyan anyag, amelyet ugyanilyen joggal máshová is beilleszthettünk volna. Ebből következik, hogy a Gesammelte Werke minden egyes kötete a keletkezés ideje vagy a tartalom alapj

megvesz
Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13. kötet) (2. kiadás)

Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13. kötet) (2. kiadás)

Az életműsorozat (C. G. Jung Összegyűjtött Munkái; röviden: ÖM) 13. kötete az alkimista elképzelésekkel foglalkozik.  Jung  az 1920-as évektől kezdve  nagy figyelmet szentelt az  alkímiának, mert úgy vélte,  bensőséges kapcsolatban áll azokkal a jelenségekkel, amelyekkel a tudattalan pszichológiája gyakorlati okokból kénytelen foglalkozni. A kötetben olvasható öt hosszú tanulmány az alkímia filozófiai és vallási vonatkozásait tárgyalja. Ezekben több állandó témáját dolgozza fel új megközelítésből:  Az ara

megvesz
Az archetípusok és a kollektív tudattalan (ÖM 9/I. kötet) (2. kiadás)

Az archetípusok és a kollektív tudattalan (ÖM 9/I. kötet) (2. kiadás)

Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvonalat öltöttek az első meghatározások, amelyeket azon

megvesz
Az átalakulás szimbólumai (ÖM 5. kötet)

Az átalakulás szimbólumai (ÖM 5. kötet)

A C. G. Jung Összegyűjtött Munkái című sorozat ötödik kötete a szerző egyik legfontosabb és legúttörőbb írását tartalmazza annak teljes és végleges formájában. Az első változat még 1911-ben jelent meg, és azt Jung többször is átdolgozta: számos új bekezdést toldott be – másfelől viszont egész oldalakat is törölt –, módosításokat eszközölt és kiegészítéseket írt szinte mindegyik bekezdéshez. Stiláris szempontból a szöveg egyszerűbbé és tömörebbé vált. Jung mellőzi az egykori pszichoanalízis és pszichiátria

megvesz
Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13. kötet)

Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13. kötet)

Az életműsorozat (C. G. Jung Összegyűjtött Munkái; röviden: ÖM) 13. kötete az alkimista elképzelésekkel foglalkozik.  Jung  az 1920-as évektől kezdve  nagy figyelmet szentelt az  alkímiának, mert úgy vélte,  bensőséges kapcsolatban áll azokkal a jelenségekkel, amelyekkel a tudattalan pszichológiája gyakorlati okokból kénytelen foglalkozni. A kötetben olvasható öt hosszú tanulmány az alkímia filozófiai és vallási vonatkozásait tárgyalja. Ezekben több állandó témáját dolgozza fel új megközelítésből:  Az ara

megvesz
Az elmebetegségek pszichogenezise (ÖM 3. kötet)

Az elmebetegségek pszichogenezise (ÖM 3. kötet)

A magyar nyelven eddig még nem publikált kötet Jung munkásságának hazánkban alig ismert oldalát mutatja be. A kilenc írás elsősorban a tudattalan és a skizofrénia (akkori elnevezéssel: dementia praecox) viszonyát tárgyalja. Központi témájuk a szerző azon meggyőződése, hogy a skizofrén betegek kezelésében döntő fontosságú a pszichológiai aspektus. Eszerint fontos, hogy az elsőre érthetetlennek tűnő élményvilágot és tüneteket a terapeuta elfogadással, megértéssel és akár egyfajta értelemadással közelítse

megvesz
Két írás az analitikus pszichológiáról (ÖM 7. kötet)

Két írás az analitikus pszichológiáról (ÖM 7. kötet)

A Két írás az analitikus pszichológiáról alapvető fontosságú mű, melyet az egyik legjobb bevezető olvasmánynak tartanak Jung munkásságához, és egyaránt ajánlott jungiánus és nem jungiánus olvasóink számára. A jungi fogalomrendszer az orvosi praxison túlmenően a szellemi, lelki vizsgálódás széles körében jelenik meg; ez a lényegre törő, csillogó logikájú okfejtés a modern humán ismeretvilág alapművei közé sorolható. Célja a tudattalan természetének és pszichológiájának nagy ívű feltérképezése, háttér-inf

megvesz
Lélektani típusok (ÖM 6. kötet) (2. kiadás)

Lélektani típusok (ÖM 6. kötet) (2. kiadás)

Az életműsorozat legújabb kötete a szerző egyik legismertebb munkája, a Lélektani típusok, amely eddig csak kivonatosan jelent meg magyar nyelven. Jung ebben az alapművében a lélek bizonyos tipikus struktúráit és működési módjait mutatja be, hogy segítse önmagunk és embertársaink megértését. Az általa itt bevezetett fogalmak azóta nemcsak a pszichológiában, hanem részben a köznyelvben is elterjedtek. E fogalmakat a mű utolsó fejezetében részletesen definiálja. Jung az Előszóban így írt az elképzeléseir

megvesz
A személyiség fejlődése (ÖM 17. kötet) (2. kiadás)

A személyiség fejlődése (ÖM 17. kötet) (2. kiadás)

„A személyiséget mint az ember teljességének kifejeződését C. G. Jung a felnőtt ember ideáljaként írta le, amelynek tudatos megvalósítása az élet delén túl az emberi fejlődés végcélja. Ennek eszköze az individuáció. Munkássága vége felé Jung e cél megértésére és leírására szentelte a legnagyobb figyelmet. Ugyanakkor köztudomású, hogy az én a gyermek- és fiatalkorban keletkezik és szilárdul meg. Elképzelhetetlen lenne az individuációs folyamattal foglalkozni anélkül, hogy a fejlődés ezen korai szakaszával

megvesz
Aión – Tanulmányok a Selbst szimbolikájához (ÖM 9/II. kötet)

Aión – Tanulmányok a Selbst szimbolikájához (ÖM 9/II. kötet)

Jung munkásságának központi témája az archetípusok vizsgálata. Életműsorozatának két kötetből álló, 9. része e témáról szóló tanulmányokat tartalmaz: az I. kötet, Az archetípusok és a kollektív tudattalan a rövidebb esszéket gyűjtötte egybe, míg az Aión kifejezetten a Selbst („mély-én”) archetípusával foglalkozik, különös tekintettel ennek vallástörténeti vonatkozásaira. Úttörő jelentőségű pszichológiai munkáról van szó, hiszen ahogy a szerző a kötet zárószavában megfogalmazta: „Minden kutatónak kötelessé

megvesz
A tudattalan dinamikája (ÖM 8. kötet)

A tudattalan dinamikája (ÖM 8. kötet)

Az Összegyűjtött Munkák 8. kötete, A tudattalan dinamikája túlnyomórészt olyan írásokat tartalmaz, amelyek Jung alapvető felismeréseit és lényeges munkahipotéziseit mutatják be. Hat tanulmány foglalkozik a szerző egyik fontos művével, a Wandlungen und Symbole der Libido-val szemben megfogalmazott ellenvetésekkel, illetve dokumentálják  a libidóelméletét, amelynek kidolgozását 1912-ben kezdte meg, de csak 1928-ban zárta le. Az „Elméleti gondolatok a pszichés tényező lényegéről” című írás mindenekelőtt a

megvesz
Pszichológia és alkímia (ÖM 12. kötet)

Pszichológia és alkímia (ÖM 12. kötet)

Beleolvasok A középkorban oly népszerű alkímia – amely bizonyos értelemben a kémia elődjének is nevezhető – a huszadik században sokáig az áltudományok szimbólumának számított. A modern kor tudósai szerint az alkimisták zavaros hókuszpókuszai a fémek transzmutációjának megvalósítására – különös tekintettel az aranycsinálásra a „bölcsek köve” segítségével –, az örök ifjúság és élet elixírjének megalkotására és a mesterséges élet megteremtésére eleve sikertelenségre kárhoztatott, értelmetlen tevékeny

megvesz
A szimbolikus élet (ÖM 18/II. kötet)

A szimbolikus élet (ÖM 18/II. kötet)

Az életműsorozat 18. kötetét Jung korábban még németül is nehezen hozzáférhető írásai alkotják, amelyek olyan témákat érintenek, melyekkel tudományos alapossággal is foglalkozott.   A szimbolikus élet című kétrészes kötet különleges helyet foglal el ebben az életműsorozatban. Jung ugyanis tudományos munkássága során számos olyan előadást tartott, illetve rengeteg olyan könyvismertetőt, előszót és újságcikket írt, melyek sokáig még német nyelven is nehezen voltak elérhetők, pedig az életmű szerves rész

megvesz