William Shakespeare két – kötetünkben közölt – színdarabja az erőszakos politikai hatalomszerzés és hatalomgyakorlás kérdései köré épül. Máig ható érvénnyel vetít elénk alapvető dilemmákat. A Julius Caesarban például ilyeneket: Szabad-e megölni a feltételezett zsarnokot? Berendezhető-e igazságos hatalom egy gyilkosság árnyékában? Hogyan sorvad szét a Tett végrehajtása után az eredeti egyetértés? Megvéd-e a köztársasági eszme a folyton kiújuló egyeduralmi rögeszmétől? A Macbethben pedig ilyeneket: Megéri-e gyilkolni a hatalomszerzésért? Elviselhető-e hosszabb távon a bitorolt hatalom pusztító lelkifurdalás nélkül? Túlélhető és kezelhető-e normális élettel a betegesen gyötrő hatalomvágy? Nem pusztít-e el bennünket – képletes sugallat ez – bármely mélyen elvetemült élet-attitűd?
Báthori Csaba költészete – erről az utóbbi évtizedben publikált verseskötetei tanúskodnak – a magyar líra Babits-i nyomdokain halad: a szerzőt kezdettől fogva az élet alapkérdései, világi jelenlétünk erkölcsi vonatkozásai és a plasztikus, de nem csupán az ötletességben megrekedt nyelvi formálás lehetőségei izgatták. Világát egyaránt gazdagítja a transzcendentális tartalmak iránti fogékonyság és az érzéki szféra bűvölete, és ha az ember megszokta kristályosan szikár, mégis derűre hajló költői beszédmódját,
Báthori Csaba lírája a magyar és európai költészetnek ahhoz az orfeuszi-ontológiai vonulatához tartozik, amely Vladimír Holan vagy éppen Babits Mihály művészetével fémjelezhető. Új verseskötete egyetlen lombozatos szonettsorozat, amely az emberi lét általános, az embert évtizedeken át foglalkoztató témáit részletezi nagy művészi erővel (többek közt: élet, hivatás, szerelem, eltűnés, személyes változások, árulás, a természet rendje, hitetlenség). A versek valóságos elemei alig-alig jelennek meg a szövegben
Hihetetlenül részletes, 16 cm magas Chozo Kado (Caesar Anthonio Zeppeli)gyűjtőfigura csuklós mechanikával a JoJos Bizarre Adventure sorozatból.
Uri Asaf művészete kezdettől fogva kedvelte a köztes terek vidékét, és érzékletes szókinccsel, fáradhatatlan figyelemmel mérlegelte életének különböző szellemföldrajzi adottságait. Életet adó betűk című kötetében nagy erővel mutatja fel földrészek és korszakok távolában derengő párhuzamos tapasztalatait, kétlaki időtöltésének közös és eltérő tapasztalatait. A Haifában született, de hamar Budapestre visszavetődött, majd ismét Izraelbe vonzódott lélek mindig is kereste létének és lényének alapvető, meghatár
Beleolvasok Szendrői Csaba, dalszövegíró, az Elefánt együttes frontembere. Költő. Bizonyíték erre harmadik kötete, amely ízig-vérig költészet. Verseiben sajátos fénytörésben, (ál)naiv iróniával, néhol intelligens humorral beszél az élet abszurditásairól, a versírásról, isten-ember kapcsolatról vagy a halál botrányáról. Egyszóval mindenről, ami lényeges. Nem csak rajongóknak!
Krimi a Római Birodalom korából 9 éves kortól Izgalmas krimi Kalandos utazás a múltba Hiteles történelmi háttér Szószedet a korszak jellemző kifejezéseivel Függelék a történelmi tényekről Julian, Kim és Leon bűnözők nyomát kutatják a múltban. Ám az időutazások nem veszélytelenek… Rómában járunk, időszámításunk előtt 65-ben. Egy gyújtogatás, egy mérgezés, egy gyilkosság rémiszti Róma lakosságát – talán valaki meg akarja akadályozni, hogy Julius Caesart uralkodóvá és főpappá válasszák? A
A Magic: The Gathering Universes Beyond -Fallout Commander Deck -Hail, Caesar kártyajáték bővítménye a Wizards of the Coast-tól angol nyelven.
Az Elefánt zenekar frontemberének, Szendrői Csaba énekes-szövegírónak (alias dr. Csendrői Szabi) ironikus életbölcsességeiből, fanyar és humoros facebookos megnyilvánulásaiból válogat a kötet, melyet Tar Brigitta illusztrációi tesznek igazán menő és szerethető „kisokossá”. Korábbi könyve, a „Mintha muszáj lenne” című verseskötet a kortárs friss magyar irodalmat bemutató Scolar Live sorozatban jelent meg 2019-ben, és aratott osztatlan sikert a rajongók, a szakma és a versolvasó közönség körében egyaránt
Hartay Csaba új kötetében a gyerekkor ikonikus helyszínei, történetei, csínytevései elevenednek meg egy felnőtt férfi emlékein keresztül. A 80-as, 90-es évek világa, a trabantos vidéki kirándulások, a diszkó, a Depeche Mode és a boroskóla egy generáció közös életérzésének lenyomatai. Lírai, néhol melankóliába hajló, finom erezetű írásai a gyerekkor szabadságának elvesztését dokumentálják; pillanatképek a régi balatoni nyaralásokról, játszótéri bandázásokról. Ugyanakkor nem az életközepi leltár keserű hiát
Hartay Csaba térképet rajzol a belső évszakokhoz. Az emlékekhez. A versek beszélője az idő fogságában vergődik: egyik évszakból a másikba vetődik, a megnyugvás csupán pillanatokra jön el. Zaklatott és szép körforgás. Az ismétlődés idegensége. Mint ugyanabban a tájban találkozni másik önmagunkkal – a fiatalabbal, az idősebbel. Aki beszél, az identitását keresi, a folytonosságot: „Testem avar, ereim alkonyi égre meredő ágak.” Negyvenévesen hol visszanéz, hol előrenéz, menekül a megérkezés elől. A kötetben,
A gó a legszebb játék a világon. Megszeretni egy pillanat műve, aztán életünk végéig tart a szerelem. A logika és az esztétika ötvöződik benne, nehéz eldönteni, hogy melyiknek nagyobb a szerepe. Minimális a szabályrendszere, de minél jobban megismerjük, annál titokzatosabbá válik. Nemcsak élvezetet nyújt számunkra, hanem segíti személyiségfejlődésünket, és a játékból leszűrhető tapasztalat nagyszerűen kamatoztatható a mindennapi életben is. Mérő Csaba kötete különleges gó tanfolyam: tankönyv és munk
Beleolvasok Kevesen tudják, hogy Rainer Maria Rilke, a nagy osztrák költő nemcsak németül írt, hanem franciául is (nem beszélve arról, hogy korai oroszországi útjainak idején néhány orosz nyelvű verset is megfogalmazott). Francia verstermésének java a húszas évek közepén, véglegessé vált svájci tartózkodásának idején jött létre. A költő a franciául-alkotás gesztusával is szeretett volna hálát adni annak a második kultúrának, amely életének és gondolkodásának utolsó harmadfél évtizedét meghatározta. A
Mind láttunk már – azaz ki ne látott volna – aranyhalat úszkálni egy gömbakváriumban megállíthatatlanul föl-alá. Ismerjük ezt a jellegzetes, alig hasonlítható érzést, amikor eldönthetetlen, a látvány komikuma vagy vigasztalhatatlan szomorúsága erősebb-e. Minél többször olvasom Szendrői Csaba verseit, annál határozottabban alakul a fejemben róluk egy ilyesfajta kép. Mert ezekben a szövegekben a szomorúság is könnyű egy kicsit, és a vicc mindig nehéz. Éjszakák, beszélgetések, lepkék gombostűre szúrva. Modem
Mind láttunk már – azaz ki ne látott volna – aranyhalat úszkálni egy gömbakváriumban megállíthatatlanul föl-alá. Ismerjük ezt a jellegzetes, alig hasonlítható érzést, amikor eldönthetetlen, a látvány komikuma vagy vigasztalhatatlan szomorúsága erősebb-e. Minél többször olvasom Szendrői Csaba verseit, annál határozottabban alakul a fejemben róluk egy ilyesfajta kép. Mert ezekben a szövegekben a szomorúság is könnyű egy kicsit, és a vicc mindig nehéz. Éjszakák, beszélgetések, lepkék gombostűre szúrva. Modem
Beleolvasok Földvári-Oláh Csaba rendszerint egy feladvány megfejtése, egy rejtély köré építi fel az írásait. Negyedik regénye, az Apály női főszereplője megmagyarázhatatlan módon hisz abban, hogy volt férje, aki sokat jelentett számára, nem halt meg néhány hónapja a világ másik felén, nem az ő holttestét találták meg. Krisztina elutazik az iraki Kurdisztánba, hogy választ kapjon a kérdéseire. Valójában egy pszichotripre indul – ahogyan ezt Földvári-Oláh hősei tenni szokták –, és útja sok-sok felismerésen