A Kinek a sorsa? átmenetet képvisel Szilvási Lajos életművében. Az író korai regényeinek témája elsősorban a második világháború és az antifasiszta ellenállás volt. Következő korszaka már az akkori jelennel, a kádári konszolidációban élő emberek problémáival foglalkozott. A Kinek a sorsa? főszereplőjének történetét 1942-től ismerhetjük meg, majd a könyv a hatvanas évek elején zárul. Egy falusi parasztfiú életén keresztül nézhetjük a XX. századi magyar történelem szomorú évtizedeit. A tehetséges Bojtár Istvánt beíratják szülei a városi gimnáziumba, ahol egy számára idegen környezetben megpróbál helytállni. Már fiatalon kritikus a Horthy-rendszerrel, a háború után pedig beszippantja a kommunista ideológia. A könyv főszereplőjének gondolatvilága, politikáról alkotott véleménye illeszkedik a regény születésekor – a hatvanas években – Magyarországon uralkodó korszellemhez.
Főszereplőnk, ha lassan is, de kezd kételkedni. Nem akar azonban nagy változást. Csak egy kis zugot a világban, ahol nyugodtan élhet, ahol része ugyan az egésznek, de mégsem kell teljesen betagozódnia, ahol szabad és kicsit kívülálló lehet – egy eldugott vidéki gyárban véli ezt megtalálni. Sokan voltak a hatvanas években, akik megkötötték a maguk kompromisszumait. Talán azt is mondhatnánk, beletörődtek a sorsukba.
Lapozzon bele a könyvbe!
7-10. oldal
„Atlantiszban sem voltunk azok, ahol még az Istenekkel paroláztunk. Kinek energiából, kinek humorból, kinek szorgalomból jutott több, amikor mint „isteni szikra” leszakadtunk az önmagából keletkezett „Nagy Szellemből”. Ebben a könyvemben olyan emberek viselt dolgairól írok, a díszes álarc mögé kukkantva, akikkel egy időben éltem itt a Földön és nagy hatással voltak rám. Emberi tartásuk, humoruk, építő cselekedeteik, célokért küzdő kitartásuk példaként állhatnak előttünk és a felnövekvő generációk el
Ebből a szuper könyvből megtudhatod, hogy miként kell bánni egy óriáskígyóval, hogy kell felkészülni egy új állat érkezésére és mi történik, ha eltűnik az egyik lakó. Kiderül, hogy mi lesz a sorsa a rengeteg trágyának és mit tesznek az állatkertek a veszélyeztett fajok védelmében.
A reflexív filozófia értelmében minden egyes ember egy egész világ; minden ember sorsa és életútja megíratlan, vagy esetleg megírt regény; minden ember élettapasztalata tanulságos lehet mások számára. A könyv fejezetei ilyen felfogásban – a szórakoztatás igényével érintik a múlt, a jelen és a jövő kérdéseit; a társadalom és a történelem, politika és a hatalom, a jog és az igazság, a hitvilág és az erkölcs, az elmélet és a gyakorlat, a háború és a béke, az utazások és az élmények, a megélhetés, a boldo
Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulissz
Ezer évig Chima békés hely volt. A Chima törzsek barátságban éltek együtt, de hirtelen egyikük kinyújtotta mohó karmait az értékes CHI után? Találkozz az ellenséges törzsek karaktereivel, és derítsd ki, kinek van esélye a győzelemre. Ez a szuperérdekes matricáskönyv sok feladatot, megoldandó kirakóst és rengeteg, több mint 230 matricát tartalmaz, amiket felhasználhatsz az oldalakon.
A háború utáni kavargó időszakban játszódik Szilvási Lajos regénye. A főszereplő a húszéves Molnár Kristóf műegyetemi hallgató, aki a fogságból hazatérve próbálja megtalálni önmagát. Feszült helyzetek kísérik a főszereplő sorsát, verekedés vetkőztetők bandájával, leszámolás lánykereskedőkkel, titkos célú utazások. A rohamosan elértéktelenedő pénz korszakában vagyunk, ami sokak számára a szegénységet, az éhezést, míg másoknak a gazdagságot hozza magával. Nem csak a körülötte levő világ bizonytalan, a két n
Kell egy könyv a borról a nőknek is! Olyan, amely engedi megláttatni a bor egy másik arcát – olyat, amelyről beszélni csak ők tudnak. Huszonegy vallomás a borról olyan nőktől, akiknek az életét valamilyen mértékben meghatározta a bor. Vallomások a borról, ahogyan ők látják, ahogy a mindennapjaikban, ünnepeikben, örömükben és bánatukban tapasztalják, átélik. Sok személyes élménnyel, érzéssel, gyengédséggel, őszinteséggel és megértéssel van fűszerezve minden mondanivalójuk: kinek életről, másnak hivatásról
A kérdés nem az, hogy magunknak vagy másoknak éljük az életünket. A kérdés az, hogy időközben elfeledkezve a saját fontosságunkról, magunkat feláldozva csak másoknak élünk (megfelelésből és elvárásból), vagy rájövünk arra, hogy ÉS-ben is gondolkodhatunk. Olyan hamis világ irányába megyünk, amelyben egy illúziót kergetünk, és olyan példákat látunk magunk előtt, amelyek félrevezetnek minket a boldogságkeresésünk útján. A könyv első részében azt nézzük meg, vajon miért van az, hogy nagyon sokan nem mer
A „Nagy Csaták” könyvsorozat kötetei a magyar hadtörténelem nagy csatáit és az azokhoz kapcsolódó hadműveleteket a legújabb kutatási eredmények alapján tárják az olvasó elé. Reményeink szerint nemzeti történelmünk hadieseményeivel kapcsolatban az itt megjelenő írásoknak évtizedes és évszázados tévhiteket sikerül eloszlatni. A hadműveletek eseményeinek, a korszak viszonyainak jobb megértését a térképek mellett a parancsnokokról, tisztekről, közkatonákról, a korabeli fegyverekről, egyenruhákról, k
Részlet az első részből: A kapitány a nagy zenebonára lejött a parancsnoki hídról. A „Góliát” éppen vele beszélgetett. Negyven év körüli, simára borotvált arcú férfi volt, s egy jó fejjel kimagaslott az utasok közül. Kitűnő szabású, elegáns ruhát viselt, mintha nem is a Vadnyugaton élne, hanem egy fővárosi szalonból lépett volna elő. De legérdekesebb a szeme volt - acélos, kék szem, mely lenyűgöző nyugalommal nézett a világba. Tengerészeknek van ilyen tekintetük, de a puszták és prérik lakóinak is - olyan
Meg is nyerte a világbajnokságokat, miközben Ron Dennis, Max Mosley és Flavio Briatore feje a porba hullt, természetesen más-más módon, okból és időpontban, míg Massáé, amelyért a legjobban aggódtunk a Hungaroring táján, a helyén maradt! És ezek csak címszavak a világbajnokság történetének hatvanadik évének eseményeiből, amely egyúttal a versenysorozat legbotrányosabb éve is egyben. Mindezekről értekezik Dávid Sándor, akinek ebben a sorozatban, stílusosan, ez a 13. kötete. Részlet a könyvből: Szá
Kinek ajánljuk? Ha kíváncsi vagy a magyar vállalkozók valódi életére, nehézségeire, mindennapi küzdelmeire, meg akarod ismerni a háttérben álló megoldásokat, azt az erőt, mely ezeket az embereket újra és újra felállította a padlóról, ez a könyv Neked való! Láthatod a vállalkozó-cégvezetők eddig nem ismert szerepeit, akár családfő, édesanya, gyerek, testvér, férj vagy éppen jó barátként is kelljen helytállniuk! Emberi igaz történetek, melyek erőt és motivációt adnak a szürke hétköznapok lehúzó egyhangú
Nemzeti legendáriumunk egyik alapvetése Eger várának 1552-es sikeres védelme a hatalmas túlerőben lévő törökök ostromával szemben. Hasonló diadalokban oly szegény históriánkban üdítő ritkaságnak számít az ilyesmi. Ebben az ostromban – ez is közhelyszámba megy – részt vettek nők, nem is kevesen. De kik voltak ők? Élt-e Dobó Katica, Dobó István húga? Viaskodott-e Bornemissza Gergelyné Cecey Éva Jumurdzsákkal (vagy mással) az egri vár fokán, ahogyan azt az Egri csillagokban olvashatjuk? Ez is ki fog
Egy érdekes fordulat: "A londoni Great Ormond Street-i Kórház néhány évvel ezelőtt egyszer csak hét kisbaba halt meg gyors egymásutánban szívműtétek következtében. Az érintett sebészcsapatokon kétségbeesés vett erőt. Egy csüggesztő nap végeztével a sebész-csapat kimerülten rogyott le az orvosok pihenőhelyiségében. A tévében egy Forma 1-es autóverseny ment, amikor a sebészek valami rendkívüli dologra lettek figyelmesek a képernyőn. Egyszerűen megigézte őket – na nem maga a verseny, hanem ami a bok
Részlet a könyvből: Udvari erkölcsök A magyar királyi udvar ekkortájt költözött el Esztergomból Visegrádra, de sokkal nagyobb változások következtek be a szokások és az erkölcs terén, miután egy francia férfi lett Magyarország királya. Mint Nemeskürty megjegyzi, „kétségtelen, hogy a francia udvari szokások szerint élő Károly király környezetében nem honoltak túlzottan feszes erkölcsi szokások”, és ezzel még finoman fogalmazott. A franciák ugyanis az utóbbi ezer évben szabadabban kezelték még az egyh