A zseniális svéd filmrendező, Ingmar Bergman művészete az egyetemes kultúra egyik legszebb huszadik századi fejezete. A magyar nyelven először megjelenő kétkötetes Munkanapló a Mester gondolatvilágába enged betekintést: hogyan formálódtak ezek a remekművek, míg az ötlettől eljutottak a megvalósításig. A kiadvány egyik legérdekesebb része egy meg nem valósult filmtervről szól: milyennek képzelte Bergman A víg özvegy című világhírű Lehár-operett filmváltozatát?
„Tudom, hogy hiányzik belőlem az egyértelműség, hogy nem veszem eléggé komolyan a nézeteimet és a hitemet, ami leginkább akkor létezik, amikor beszélek róla. Sebezhető vagyok és sokszor sajátosan zavaros, ami bánt, s ami ellen küzdök. Szeretnék megbízható és rátermett szakember lenni, akinek a munkáját tisztességesen elismerik (nem igaz, nem szeretném), szeretnék leülni, megnyugodni, és nyugodt körülmények között végiggondolni: Mit gondolok? Miben hiszek? Mit akarok tulajdonképpen? Merre menjek? Nem segít rajtam, ha sokat dicsérnek (de azért gondosan beseprem a dicséreteket), és nem segít rajtam ez a förtelmesen elítélő kritika sem, amely megbénít, és elveszi minden erőmet.”
A zseniális svéd rendező, Ingmar Bergman művészete az egyetemes kultúra egyik legszebb huszadik századi fejezete. A magyar nyelven először megjelenő kétkötetes Munkanapló a Mester gondolatvilágába enged betekintést: hogyan formálódtak ezek a remekművek, míg az ötlettől eljutottak a megvalósításig. A második kötet nemcsak a kései alkotások születését követi nyomon, hanem képet ad arról is, hogy az öregség, a közelgő halál, a fizikai legyengülés hogyan befolyásolja a kreatív alkotóenergiákat. „Min
Vedd fel szerepét egy családtagnak a hírhedt Slaughter családból, vagy az áldozataik közül egynek a The Texas Chain Saw Massacre-ben, egy külső nézetes, aszimmetrikus horror élményben az eget rengető ikonikus 1974-es horror film alapján. Texas, 1973 eleje. Ana, és közeli barátainak egy csoportja elindulnak egy utazásra a kis poros Newt városába, Texasba, ahol is utoljára látták Ana elveszett nővérét, Maria-t. A keresés gyorsan elképzelhetetlen rémálommá válik, mikor véletlenül Leatherface, és kannibál
Vedd fel szerepét egy családtagnak a hírhedt Slaughter családból, vagy az áldozataik közül egynek a The Texas Chain Saw Massacre-ben, egy külső nézetes, aszimmetrikus horror élményben az eget rengető ikonikus 1974-es horror film alapján. Texas, 1973 eleje. Ana, és közeli barátainak egy csoportja elindulnak egy utazásra a kis poros Newt városába, Texasba, ahol is utoljára látták Ana elveszett nővérét, Maria-t. A keresés gyorsan elképzelhetetlen rémálommá válik, mikor véletlenül Leatherface, és kannibál
Vedd fel szerepét egy családtagnak a hírhedt Slaughter családból, vagy az áldozataik közül egynek a The Texas Chain Saw Massacre-ben, egy külső nézetes, aszimmetrikus horror élményben az eget rengető ikonikus 1974-es horror film alapján. Texas, 1973 eleje. Ana, és közeli barátainak egy csoportja elindulnak egy utazásra a kis poros Newt városába, Texasba, ahol is utoljára látták Ana elveszett nővérét, Maria-t. A keresés gyorsan elképzelhetetlen rémálommá válik, mikor véletlenül Leatherface, és kannibál
Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvonalat öltöttek az első meghatározások, amelyeket azon
József Attila Betlehemi királyok című műve, Ady Endre Kis, karácsonyi éneke, Kosztolányi Dezső Karácsonya olvasható a kötetben. „Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk”; „Tegnap harangoztak / holnap harangoznak” – e gyönyörű sorok mára beépültek a karácsonyi ünnepkörbe, s gyerekek, felnőttek egyaránt ismerik. A Scolar Kiadó 2016 karácsonyára méltó köntösbe öltözteti a magyar költők klasszikussá nemesedett remekműveit. Az illusztrátorról: Békés Rozi 1955-ben született Budapesten. 1980-ban végzett a Magyar Ip