Jelen kötet címadó darabját, a Széljegyet 2018 márciusában nagy sikerrel mutatta be a budapesti Katona József Színház Zsámbéki Gábor rendezésében. A szerző így nyilatkozott művének megszületéséről és fogadtatásáról: „Hallottam egy megtörtént esetet, ez indította el a képzeletemet. Később persze konzultáltam szakértőkkel, ügyvédekkel, jogszabályokat silabizáltam, ingatlanhirdetéseket olvasgattam. A humoreszkek írása közben is szoktam kutatni, nem árt, ha biztos lábon áll az ember. A Széljegy előadásait követve feltűnt, hogy minden alkalommal másként reagál a közönség, van, amikor végignevetik, máskor el se mosolyodnak.”
Hogyan írjuk le a vér színét, ha még sosem láttunk pirosat? Milyen lehet egy borospohár alakja, amit megérinteni nem tudunk, csak a csendülését halljuk? Mintha egy vak ember beszélne a világról. Ian McEwan új regényének narrátora egy magzat a méhben. A szituáció pedig a leghíresebb Shakespeare-drámák világát idézi. A magzat felfedezi ugyanis, hogy anyja – apja testvérének segítségével – gyilkosságra készül. Mit tehet ilyen esetben egy kiszolgáltatott, még nem is egészen evilági lény? Az események feltartó
„2019 novemberétől – részben már a járvány idején – írtam két tragédiát és egy közjátékot a XX. század második felének magyar történetéből. Történészek és levéltárosok több évtizedes munkája kellett hozzá, hálával tartozom nekik. Elképedtem, mi minden történt az én életem idején, hihetetlen fordulatokkal szembesültem, amelyekről fogalmam sem volt, annak ellenére, hogy a szereplők közül párat személyesen ismertem. Arra kellett ráébrednem, hogy ezek a történelmi alakok nem kevésbé érdekesek, mint a Shakespe
Ungvári professzor hatalmas monográfiájában a felvilágosodás korának szellemi, művészeti és tudományos történéseit nyomozza, valamint a felvilágosodás időszakában tapasztalható megújulás külső és belső – társadalmi, filozófiai és irodalmi – feltételeit. Hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedéselméleti passzusai átfogó korrajzot adnak, sőt azon túlnyúlva a 16. századtól a 19. század elejéig az emberiség főbb szellemi teljesítményeiről is tájékoztatnak. A hatalmas szakirodalomra ép
Ungvári Tamás eszmetörténeti panorámájában az IDŐ fogalmának lényegét kutatja, összefüggésben az irodalommal (ezen belül is a regény műfajával), a kultúrával, a filozófiával, a tudománnyal. A nagyszabású mű alapjául szolgáló kötetről (A regény és az idő) Örkény István ezt írta: „Ungvári Tamás az idő szemszögéből vizsgálja a regényt a műfaj kezdeteitől Proustig, Thomas Mannig, Joyce-ig, Kafkáig, Faulknerig. Nagy anyagismeretével, elemzéseinek alaposságával, a rejtőző összefüggések frappáns feltárásával ta
Ungvári Tamás történelmi egypercesei a számkivetettekért, a feledésre ítéltekért perelnek. A sziporkázó anekdoták számos szőnyeg alá söpört, eltitkolt eseményt idéznek fel, az ártatlanoknak állítanak emléket, az elfeledetteket támasztják életre – és sok-sok tanulsággal szolgálnak mindannyiunknak. Ungvári bölcs iróniával értelmezi a múltat, és ezáltal a jelent. Halványuló arcokat fest újra, elmerült eseményeket rajzol meg kivételes élességgel. A sarokban, mint egykoron a reneszánsz festményeken, az alkotó
Négy évtizede jelent meg Ungvári Tamás nagy port felvert botránykönyve: a Beatles-biblia. A kötet legendává vált, akárcsak hősei, a négy liverpooli gombafejű: Paul, George, John és Ringo. A Beatles-fiúk, a hatvanas éveket meghatározó popforradalom ikonjai pillanatok alatt nőttek a huszadik század hőseivé – tömeghisztériát keltő koncertjeiken tinédzserek milliói reméltek megváltást. A sztárkultusz, a celebkultúra egyértelműen velük vette kezdetét. Mi lehet példátlan népszerűségük titka? Hogyan bontakozo
Ungvári Tamás kötete a szerző sokoldalúságának bizonysága. A Poétika, A regény és az idő, a Bevezetés az irodalomelméletbe, A feledés enciklopédiája, a Labirintusok után a művelődéstörténész több évtized kutatásainak eredményével jelentkezik; súlyos és megfontolandó érvekkel egy több évszázados perben: hatalmas tudományos felkészültséggel tárja fel eszmetörténeti, művelődésszociológiai, irodalomtörténeti nézőpontból a „zsidókérdés” magyarországi útját a reformkortól napjainkig. Műve elméleti alapvetés és
A díszdoboz a következő Ungvári-enciklopédiákat tartalmazza: A feledés enciklopédiája, Az emlékezés enciklopédiája, A halhatatlanság enciklopédiája, Az életem enciklopédiája. Nemzetközi hírű, Széchenyi-díjas irodalomprofesszor, a legnagyobb színházi sikerek hű tolmácsolója, amerikai egyetemek katedráinak máig keresett előadója, lebilincselő regények írója, megbecsült kritikus, a tévécsatornák és rádiók közkedvelt szereplője – mindez Ungvári Tamás. Sikere és munkabírása 85. életévébe lépve is töretlen: na