Temesi Ferenc Kossuth-díjas író Por című szótárregénye a modern magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye – az első megjelenés óta eltelt harminc évben klasszikussá érett, mégis megőrizte frissességét és izgalmasságát. Az írói szótár formájú regény mára legendássá vált helyszíne: Porlód. Az a város, ahol a „por” és a folyó elleni küzdelem rányomja a bélyegét a mindennapokra, és vastagon belepi vagy épp magával ragadja a lelkeket. Együtt kell élni az „elemekkel”, sőt meg kell tanulni szeretni őket. Főhős
„A címadó kisregény tanúsítja, hogy magam is kutya vagyok. A kötetben vannak novellák, tárcák (utóbbiak az 1989–90-es átváltozás környékéről), szövegek, őrültnek tűnő, de megfejthető keresztrejtvény, esszé a Tarot jóskártyáról, angolból visszafordított versek Amerikáról, japán és kínai, nőészeti rockesszé és sok más. A kötetzáró kisregényben kortársaimnak hozzám írott leveleiből rajzolódik ki a pályám, az első megjelent novellámtól a Híd című regényemig. Az Élet és irodalom balhé volt a megjelenéskor, ma
Temesi regénye a szerelemérzés csodálatos hattyúdala – tele érzelemmel, indulattal, a veszteség és a beletörődés magasztosságával. „Már a történetünkbe is bele lehet szeretni. Valóban. A mi növögető, leheletünkkel simogatott, álmainkkal táplált, könnyeinkkel öntözött virágunk egyre szebb lesz” – írja Norvégiába szakadt kamaszkori szerelmének az idősödő író. Közel fél évszázad telt el azóta, hogy Ilona és Márk gimnazistaként egymásba szerettek, majd elsodródtak egymástól. Életük delén túl – megannyi csa
Temesi Ferenc novelláskötetében híres, hírhedt és névtelen emberek vonulnak fel, élők és holtak, akik így vagy úgy, de meghatározóak voltak az író életében. Kitárulkozó életfoszlányok, olykor humoros, máskor fonákos történetek, melyekből-melyekkel formálódott Temesi alkotói világa. Az emlékek maguk is építőköveivé váltak a Kossuth-díjas szerző regényekből novellákba, novellákból regényekbe át- meg átjáró történeteinek. Ady Endre, Helyey László, Boncz Géza, Dankó Pista, Veress Miklós, Bartók Béla, Lou Reed
Beleolvasok „Aki megnyeri a partit, még nem biztos, hogy jól játszott. Csak abban lehet biztos, hogy elkerült egy döntő hibát, amelyet az ellenfél kihasználhatott volna.” Egy kétszemélyes játékot, szerelmi játszmát követhetünk a végkifejletig Temesi Ferenc Királyáldozat című regényének lapjain. A lány mindössze tizenhét éves, a férfi a negyvenedikben jár. Huszonhárom év választja el egymástól Villám Verát és Tamási Gábort, amikor kezdetét veszi élet-halál harcuk. Gyötrő-vívódó viszonyukat – és ált
A nagy történetmesélőket mindig is foglalkoztatták a mesék, a legendák vagy épp az álmok trancendens világlátásai. Így van ezzel Temesi Ferenc is, akit korán rabul ejtett a folklór, s mindig is érdekelt a néplélek, illetve a különböző népek hol egymásba fonódó, hol külön mederbe terelődő kultúrhistórája. A Babonáskönyvben e szenvedélyének hódol, hiszen az olvasóknak az általa megismert babonákból nyújt át egy nagy csokorra valót. Megelevenednek itt a magyar mellett a brit, az amerikai, a francia, a zsidó,
A szerző saját előadásában hallható hangoskönyv a 49/49 című regény teljes hanganyagát tartalmazza. Temesi regénye a szerelemérzés csodálatos hattyúdala – tele érzelemmel, indulattal, a veszteség és a beletörődés magasztosságával. „Már a történetünkbe is bele lehet szeretni. Valóban. A mi növögető, leheletünkkel simogatott, álmainkkal táplált, könnyeinkkel öntözött virágunk egyre szebb lesz” – írja Norvégiába szakadt kamaszkori szerelmének az idősödő író. Közel fél évszázad telt el azóta, hogy Ilona é
A Kossuth-díjas író a rendszerváltás után több száz oldalas besúgói jelentéseken rágta át magát, hogy kiderítse apja sorsát, a valahai iskolaigazgató, aztán 56 után meghurcolt, és segédmunkássá „lefokozott”, majd tanítóvá „visszaemelt” id. Temesi Ferenc életének önmaga előtt sem ismert titkait. Miként vetették ki hálójukat a besúgóhálózatok az egyszerű kisemberre? S miért is kellett épp őt megfigyelni? „Mindössze” három bűne volt: magyar volt, és keresztény, ráadásul gerinces ember, aki visszautasította
Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland – mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az ÉV REGÉNYE címet elnyert Híd és a lezárást adó Pest a magyar irodalom korszakos alkotásai – egymással összefüggésben, de külön-külön is élvezetes olvasmányok. A vidékről fővárosba származott Tengődi Zoltán belakja, becsavarogja Budapestet, és párra talál. Egy ideig a
A Kossuth-díjas író regényének nemcsak a címe, de kulcsmotívuma is a híd. A híd, mely összekötettést biztosít a múlt és a jelen között, s egyben a célba érés, a „valahova jutás” szimbóluma is. Temesi Ferenc klasszikussá nemesedett trilógiájának első regénye a szótárregény műfaját megteremtő Por volt. Ennek sajátos, önéletrajzi folytatása a Híd, illetve a harmadik kötet, a Pest. Temesi két szálon futó művében Tóth Pál 1890-től 1980-ig ívelő története és a huszonöt éves Zoltán István 1970-es évekbeli s
Temesi Ferenc novelláskötete felvonultatja a Kossuth-díjas író nyelvi és szövegbeli bravúrjainak színe-javát. Át- meg átjárható kontextusai, nyelvi szöveteinek szálai hol itt, hol ott bukkannak fel, s a megolvasás mélységén múlik, mennyi kapcsolódást fedezünk fel a kötet írásain belül, illetve azon túl, a többi Temesi-műhöz puzzle-szerűen illeszkedve. A könyv egy teljes emberi életen ível át. A gyerekkortól a kamasz- és egyetemistakoron át az érett felnőtt, majd korosodó férfi élethelyzeteit, gondolati
Temesi Ferenc 1977-ben a „Látom, nekem kell lemennem” című novellafüzérével robbant be a magyar szépirodalomba. E könyvében is már kiforrottan jelen van a szerzőre azóta is jellemző kísérletezőkedve, a műfaji határok átlépésének szándéka. Prózájának játékossága, nyeglesége, s az a bonyolult hangulati ötvözet, melyben a keserű és megrázó szemérmesen elrejtőzik a vidám, könnyed mögé. Egyszerre teremt mítoszt, és rögtön le is rombolja azt. Temesi már akkor is, és azóta is örök lázadó maradt. Könyvének főh