Apám

Apám


A Kossuth-díjas író a rendszerváltás után több száz oldalas besúgói jelentéseken rágta át magát, hogy kiderítse apja sorsát, a valahai iskolaigazgató, aztán 56 után meghurcolt, és segédmunkássá „lefokozott”, majd tanítóvá „visszaemelt” id. Temesi Ferenc életének önmaga előtt sem ismert titkait. Miként vetették ki hálójukat a besúgóhálózatok az egyszerű kisemberre? S miért is kellett épp őt megfigyelni? „Mindössze” három bűne volt: magyar volt, és keresztény, ráadásul gerinces ember, aki visszautasította az államhatalommal való együttműködést! A Kádár-korszak „puha” diktatúrája hogyan bánt az emberekkel, miként fonta át az árulás pókhálója a generációkat, a baráti kapcsolatokat, a mindennapok életét? Árulók és elárultak, becsapottak és csalódottak élete sodródik örökre egy fonattá a kádárizmus időszakában. Temesi édesapja figuráján keresztül a történelmünket meséli el, a spiclifülekkel tarkított kiskocsmázásokat, ahol a „nagytestvér” tényleg mindenkit figyelt, de nem idegeneken keresztül, hanem akár a családi barátnak hitt spiclik által. Így szivárgott be a bizalmatlanság és a társadalmat teljesen átható becsapottság érzése a nappalikba, s lettek a baráti sakkozások jelentések tárgyaivá.

„Az ügynök a kádárizmus szimbóluma, szinte kifejezője volt lényegének. Derűlátó vélekedés szerint minden negyvenedik állampolgár, a szofisztikált elnyomást kiépítő rendszerben, besúgó volt. Vagy pénzért, vagy karrierért, vagy zsarolás hatására (és itt nagyon széles a skála), vagy mert ilyen is volt önként és dalolva. A jelentésírók följelelései gyakran magukon viselték a sietség, a gyors megfelelni akarás nyomát. Ilyenkor jobban megnyomták a tollat, hadartak az előadásban. Nem tudták, de éppen a jólértesültséget túlhajszoló, apró jelek buktatják le őket. Így azonosíthatók végül.
Nem tudtam, hogy bennem egy rendőr szunnyad. Ami ebben a könyvben felébredt. Elfelejteni nem fogom. Azt se, hogy a paradicsomszósz vérből volt a levesben főtt hús mellé a kádári paradicsomban, csak nem vettük észre.” (Temesi Ferenc)



A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)



megvesz
Adjon hozzá egy minősítést
My Fathers Work társasjáték, angol nyelvű

My Fathers Work társasjáték, angol nyelvű

Beléptem apám régi laboratóriumába. A polcok tele voltak formaldehiddel töltött, furcsa üvegedényekkel. Az erős mahagóni íróasztalon egy kopott, bőrkötésű könyv hevert. Apám naplója...Remegő kezekkel kinyitottam a könyvet, amelybe az évek során felhalmozott tudás és kísérletek voltak lejegyezve. Az utolsó, tintafoltos oldalakon egy ambiciózus projekt részletei rejlettek, amit sajnos már nem tudott megvalósítani. Ekkor a mellkasomhoz szorítottam a naplót és elhatároztam: az életemet arra szánom, hogy bejez

megvesz
Apám országa

Apám országa

Élő Csenge Enikő első kötetében szereplő versek „súlyosak és szemtelenek, maghatóak, vidámak, vadak és őszinték” – és mind gyönyörű. „Ennek a könyvnek a címszereplője az apa, de szól az anyáról is, meg a családról, a szerelemről, a halhatatlanságról, a testképzavarról, a szabadságról, sőt még azt is megtudjuk belőle, hogy melyik a világ legnagyobb slágere. De ezek a versek mégis az Istenhez fordulnak. Az Isten Élő Csenge számára reális valóság: a Legfőbb Létező, akár tagadja éppen, akár hiszi, ak

megvesz
Az álomvadász

Az álomvadász

Az álmok világa csodálatos – vagy épp ijesztő? Száraz Miklós Györgyöt mindig is vonzotta a misztikum, műveiben gyakorta merítkezett a tudatalattiba, s izgatta az álmok által hordozott üzenet. Legfrissebb regényét pedig teljesen ennek szentelte. Három főhős, három (vagy tán több száz) élet, három idősík… mindeközben robogunk az álmok világában. A több szálon és több időben játszózó cselekményt végig áthatja egyfajta lebegő állapot, melyben nem lehet élesen megkülönböztetni a valóságot az álmoktól. Üzennek-

megvesz
Apám darabokban (CD-hangoskönyv) – Csőre Gábor előadásában

Apám darabokban (CD-hangoskönyv) – Csőre Gábor előadásában

A regény középpontjában egy kibontakozó szerelem és egy életen át tartó szövetség áll. A színhely Közép-Európa, Magyarország, 1956 októbere és novembere. Két ember, egy szegedi medika, egy orvostanhallgató lány, és egy börtönből csak hetekkel korábban szabadult, fiatal férfi, akit fegyveres, kommunista és államellenes szervezkedésért csuktak le évekkel azelőtt. Két ember, két családi és társadalmi, történelmi háttér. A nagy kérdés, el lehet-e bújni a lassan megszilárduló kádári diktatúra mindent látó és f

megvesz
Apám darabokban

Apám darabokban

Száraz megeleveníti Trianont, a háborúkat, a kommunizmus legembertelenebb éveit, a börtönök világát és a Kádár-féle janus-arcú diktatúrát. Besúgók és forradalmárok, véletlenszerűen árulóvá vagy hőssé sodródott alakok, hastáncosnők és hithű pártasszonyok, „disszidensek” meg itthonmaradottak népesítik be e különleges hangulatú, már-már álomszerű világot. Pedig nem álmok szövedékében sodródunk, hanem a képtelen valóság tesz túl még az álmokon is. S ebben a világban nem lepődünk meg semmin sem: ha megjelenik

megvesz
Csak játszik velem az élet

Csak játszik velem az élet

„Tuvja Bruk a nagyapám volt, Vera pedig a nagyanyám. Rafael, Rafi, R. az apám volt, ezt már tudjuk. És Nina… De hát Nina nincs a képen. Ez egy ilyen család.” – írja Gili a jegyzetfüzetébe. Vera kilencvenedik születésnapjára azonban Nina visszatér a kibucba, ahol anyja euforikus örömmel, lánya, Gili dühösen és Rafi nem szűnő rajongással fogadja. Ezúttal, úgy tűnik, Nina nem akar elmenekülni: sürgősen tudnia kell, mi történt életének első éveiben. Azt akarja, hogy az anyja mondja el neki, mi történt, amikor

megvesz
Fikció 2. – Az örvény

Fikció 2. – Az örvény

Beleolvasok „A dolgok egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek.” Talán eltelt egy másodperc, talán kettő, talán egy sem. Eldördült az ágyú, megrepedt a hegy. Gerlóczy Márton többkötetes identitásthrillerének második része ott folytatódik, ahol az első véget ért. A DNS-eredmény megérkezett a szicíliai kisváros csöndes sikátorába, a családregény szereplői szétszéledtek, és a történet helyén elindul a lefelé szívó gyors, forgó mozgás. Az aparegény apa nélkül marad. A Fikció máso

megvesz